Mindennapi áhítatok

2024. június 21., péntek

Igehely: Jel 21:6-7; Kulcsige: Jel 21:7 „Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.”

A hitehagyás következtében fokozatosan zűrzavarossá válik a nyugati táradalom értékrendje és erkölcse. Tényleg rohanva megy az emberi faj egyre távolabb Istentől. A rossz tettek rossz következményének előszele sokakat megérint, ez a végidők csalhatatlan jele.

2024. június 20., csütörtök

Igehely: Róm 10:9–13; Kulcsige: Róm 10:12 „Nincs különbség zsidók és görögök között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt.”

Úrnak vallani Jézust azt jelenti, hogy hiszünk benne. Hinni annyit jelent, hogy igyekszünk úgy élni, mint ő. Ha segítségül hívjuk a nevét, nem szégyenülünk meg, mert Lelke támogat.

2024. június 19., szerda

Igehely: 1Jn 4:4–6; Kulcsige: 1Jn 4:4 „Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van.”

Mindenkinek választania kell Isten és a világ, Krisztus vagy Béliál között (2Kor 6:14–18). Ma már nehéz olyan európaiakat találni, akik még hisznek egy értelemmel és jelentőséggel teljes jövő ígéretében. A mai nyugati társadalom a jelenben tékozolva a jövőnek csak adósságot gyűjt.

2024. június 18., kedd

Igehely: Gal 3:26–29; Kulcsige: Gal 3:26 „Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.”

Mindnyájan egyenlő bánásmódban részesültünk, amikor kegyelmet kaptunk, és egyenlő rangunk lett Krisztus vére árán. Az isteni munka folytatói vagyunk, ha a szentek közösségének tagjai vagyunk. Kívülről ez az egység megbonthatatlan, belülről azonban bomlasztható.

2024. június 17., hétfő

Igehely: Jn 17:20–23; Kulcsige: Jn 17:22 „Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk.”

A Fiú kereszthalála visszahelyezte az embert az Édenben elvesztett jogaiba. Jézus halála az Atya kegyelmes akaratát valósította meg. Az ő útja nem e világból vezetett az Atya felé, hanem Isten felől az embervilág felé. Ez az ő páratlan kapcsolata az Atyával.

2024. június 16., vasárnap

Igehely: Ef 2:11–22; Kulcsige: Ef 2:16 „Megbékéltette mindkettőt egy testben Istennel a kereszt által, miután megölte az ellenségeskedést önmagában.”

Nem vagyunk egyformák még hívőként sem, mégis összetartozunk. Ki is egészíthetjük egymást. Isten tervezte így, és a gyülekezet közösségének az ő kegyelme az alapja. Van, ami illik ehhez, van, ami nem.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ef 5:6–17; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”

Pál a rész ele­jén arra uta­sít, hogy le­gyünk Isten gyer­me­kei, akik sze­re­tet­ben élnek, és fel­hagy­tak a ko­ráb­bi bűnös élet­vi­tel­lel. Óv attól, hogy a bűn­nel meg­al­kud­junk, el­néz­zük vagy meg­ma­gya­ráz­zuk. Ezt üres be­széd­nek ne­ve­zi, ami en­ge­det­len­ség Isten igé­jé­vel szem­ben. Eze­kért ha­rag­szik Isten, és íté­let­tel sújt­ja azo­kat, akik így tesz­nek.