Igehely: 1Móz 50:22-26; Kulcsige: 50:24 „Azután József ezt mondta testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonyosan rátok tekint, és majd elvezet benneteket ebből az országból arra a földre, amelyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.”
Isten gondoskodó szeretete abban nyilvánult meg, hogy József testvéreinek gonoszságát jóra fordította. Azok irígységből eladták, Isten pedig épp az ő megtartásukra rendelte Józsefet Egyiptom gondviselőjévé.
Igehely: ApCsel 9:36-42; Kulcsige: 9:39 „Péter felkelt, és velük ment. Amikor odaért, felvezették a felső szobába, az özvegyasszonyok pedig mind elébe álltak, és sírva mutogatták azokat az ingeket meg ruhákat, amelyeket Dorkász készített, amíg velük volt.”
A Joppéban történt esemény, egy kedves nőtestvér, Dorkász halálhíre megrázta az egész környéket. A sok jótettéért mindenki nagyon sajnálta. Egy személy elköltözésekor általában azt emlegetik róla, amit életében tett, ahogy viselkedett másokkal.
Igehely: Zsolt 112:1-10; Kulcsige: 112:6 „Nem is fog meginogni sohasem, örökre emlékezetes lesz az igaz.”
Már az első zsoltár a boldog emberről szól: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint.” A világ azt tartja boldognak, aki sok pénzt gyűjt, bármit megengedhet magának és vígan, szórakozva él e földön.
Igehely: Mk 14:32-42; Kulcsige: 14:38 „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.”
Hamar elcsüggedünk vagy éppen felületessé válunk, amint kényelmetlen fizikai vagy lelki helyzetbe kerülünk. Tudjuk, mit kellene tennünk, de erőtelenek vagyunk. Indít és szólít a Lélek, hogy vezessen, de mi halogatjuk vagy elmulasztjuk azt. A próbák idején fontos imádkozni.
Igehely: Mk 9:14-29; Kulcsige: 9:18 „És ahol hatalmába keríti, földhöz vágja őt, habzik a szája, és megmerevedik. Szóltam a tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.”
A tanítványok sokat tanultak már Jézustól. Kezdik átvenni szokásait. Vele s mellette szolgálva teljesen megváltoznak, olyanok lesznek mint Ő. Amikor a nagytanács emberei hallják Pétert és Jánost beszélni, elcsodálkoznak. Nem értik, honnan ez a tudomány és erő.
Igehely: Mt 13:10-17; Kulcsige: 13:11 „Ő így válaszolt: Mert nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg.”
Milyen szomorú és fájdalmas, amikor embereket látunk úgy Isten jelenlétében ülni, hogy igét hallanak, megtéréseket is látnak, de az ő szívük érintetlen marad. Valaki azt mondta róluk, hogy „kibírták” az igehirdetést, de az éle-tükben nem történt semmi.
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?