2022. november 21., hétfő

DÉLELŐTT | 
Az igére figyelő család hitt Istenben

Igehely: ApCsel 16:19-34; Kulcsige: ApCsel 16:31-32 „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe. Ekkor hirdették az Isten igéjét neki és mindazoknak, akik a házában voltak.”

Mindig olyan csodálatos előttem Isten kegyelme és hatalma, ahogy formálja az eseményeket, annak érdekében, hogy valaki kapcsolatba kerüljön az evangéliummal és hitre jusson. Filippiben rosszakaratú emberek, akiket anyagi kár ért Pál szolgálata nyomán, börtönbe juttatják Pált és Szilászt. A börtönőr igyekszik eleget tenni hivatásának, mindent megtesz a szigorított őrizetért. Ám észreveszi, hogy ezek a foglyok másak, mint a többiek. Pál és Szilász nem csak Krisztus-hirdetők, hanem Krisztus-hordozók is voltak. Isten természetfeletti beavatkozása meggyőzi a börtönőrt, hogy itt nem mindennapi foglyok vannak őrizete alatt. Pál és Szilász mindeközben nem használják ki a nyitott kapuk lehetőségét, nem menekülnek el, sőt másokat is visszatartanak ettől. Mindezt látva a kemény börtönőr bűnös szíve elkészül az evangélium befogadására. „Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?” - tette fel a kérdést. Istennek szolgái az Úr igéjét hirdetik neki. A börtönőr és háznépe figyelt az igére, és a hallott ige hittel párosult. Egy családfő, édesapa hite egész családját hitre segítette.

Dimény Miklós

DÉLUTÁN | 

Vélemények az ígéret földjének elfoglalásáról

Igehely: 4Móz 13:25-33; Kulcsige: 4Móz 13:32 „És rossz hírét keltették Izráel fiai között annak a földnek, amelyet kikémleltek, mert ezt mondták: Az a föld, amelyet bejártunk, hogy kikémleljük, olyan föld, amely megemészti lakosait! A nép pedig, amelyet ott láttunk, csupa szálas emberből áll.”

Mózes elküld 12 kémet az ígéret földjének kikémlelésére, mindegyik törzsből egyet-egyet, főembereket. Vajon a nép szívében már ott lapult a hitetlenség, és ezért akartak kémeket küldeni? A visszatért kémek beszámoltak útjukról. A 12-nek a véleménye mindaddig megegyezett, amíg arról beszéltek, amit láttak. Jó földet akar nekünk adni az Úr (5Móz 1:22). Ám amikor az Istenbe vetett hit és bizalomra került sor, a vélemények megkülönböztek. Voltak, akik saját véleményüknek adtak hangot, az ott lakó népek erejét látva bevehetetlennek látták a földet. A többiek is látták mindezeket, de ők a látottak mellett hittek a hatalmas Úrban, aki győzelemre tudja segíteni népét. Az ő véleményük Isten véleménye volt, igaz, ők csak ketten voltak a tízzel szemben. Nem mindig a többség véleménye tükrözi az igazságot. Az igazi hívők ma is kisebbségben vannak véleményükkel, amit a hit formál. Ma is sokan mondják: nem lehet azt tudni, hogy van-e üdvösségem vagy sem, hogy meg tudok-e állni vagy sem. Te milyen véleményt szoktál hangoztani? Véleményeddel miként befolyásolod környezeted?

Dimény Miklós

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.