Igehely: Jer 49:1-33; Kulcsige: Jer 49:21 „Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos jajgatásuk elhallatszik a Vörös-tengerig.”
Isten ítélete utolérte Edóm, Szíria és Élám földjét is. Többek között azért, mert bűnös büszkeséggel, önteltséggel saját katonai erejükben és védelmükben bíztak. Az ilyen arrogancia arra készteti az embert, hogy többet képzeljen magáról másoknál.
Igehely: Jer 48:1-25,42; Kulcsige: Jer 48:42 „Elpusztul Móáb, nem lesz többé, mert felfuvalkodott az Úrral szemben.”
A móábiak Lót leszármazottai voltak, a Holt-tenger keleti részén éltek. Az évszázadok során állandó konfliktusban éltek Izráel népével. Végül Dávid leverte a moábiakat, és így Izráel ellenőrzése alá kerültek egészen Salamon uralmáig.
Igehely: Jer 47:1-7; Kulcsige: Jer 47:4b „Elpusztítja az Úr a filiszteusokat, a Kaftór szigetéről valók utódait.”
Isten a filiszteusok ellen hirdet teljes és mindent átfogó ítéletet. Elevenen tárul szemünk elé ez a végzet, mint egy északról érkező hatalmas folyó, ami mindent elsöpör az útjában. Isten ítélete közeledik felénk is, és mindent elsöprő lesz. Filisztea sem menekülhetett!
Igehely: Jer 46:1-28; Kulcsige: Jer 46:19a „Készítsd a holmidat, mert fogságba mégy, Egyiptom lakossága!”
Jeremiásnak Isten elközelgő ítéletét kellett hirdetnie Egyiptom számára. Bálványimádásuk és hamis istenekbe vetett bizalmuk az egész nemzetet romlásba döntötte. Isten minket is figyelmeztet: ne legyenek bálványaink, ne imádjunk hamis isteneket.
Igehely: Jer 45:1-5; Kulcsige: Jer 45:5 „És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az Úr –, de te ajándékul kapod az életedet, bárhová is mégy.”
Báruk Jeremiás titkára, segítője volt. Valamilyen okból kifolyólag ez az ember teljesen elbátortalanodott az Úr szolgálatában. Mikor is történik ez? Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében.
Igehely: Jer 25:1-38; Kulcsige: Jer 25:3b „Én pedig hirdettem nektek, idejében hirdettem, de ti nem hallgattatok rám.”
Az évek hosszú során végig sok figyelmeztetést kapott Júda népe. Ezeket a vádakat Isten Jeremiás és a többi próféta által közvetítette a zsidók számára. És mindezt egy negyedszázadon át következetesen hirdették Isten szolgái.
Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”
A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.
Dávid felismeri a ravasz félrevezetést, mégis könyörületes lesz, és teljesíti Joáb kérését. Vajon mi hányszor cselekszünk Joábhoz hasonlóan? Sokszor ravaszul becsempésszük imáinkba vágyainkat, de a végén alázatoskodva hozzátesszük: legyen meg a te akaratod.