Igehely: 1Thessz 2:11-12; Kulcsige: 1Thessz 2:12 „Intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek Istenhez méltó módon, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.”
Vasárnap azzal kezdtük a hetünket, hogy Isten örökösei vagyunk. Ma arról olvashatunk, hogy Isten hív, vár minket ebbe az örökségbe, az Ő országába, Királyságába, örök dicsőségébe. Igen, Isten a szeretetét abban is megmutatja, hogy meg akarja osztani velünk mindenét, Önmagát.
Igehely: 1Jn 4:11-18; Kulcsige: 1Jn 4:17 „Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban.”
Az ítélet napjáról, egyáltalán az ítélet szóról, ha gondolkodunk, milyen érzés támadhat bennünk? Alapvetően két dolgot említenék: az egyik a félelemérzés, a másik természetesen ennek ellentéte: a bizakodás, öröm.
Igehely: 1Tim 6:10-14; Kulcsige: 1Tim 6:14 „Hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig.”
Jeles naphoz érkeztünk, Jézus Krisztus mennybemenetelének napjához. Ez a nap tapasztalatom szerint belesimul a hétköznapokba, olyan, mint a többi csütörtök. Pál apostol beszél egy időpontról, ami be fog következni. Ez nem más, mint Jézus Krisztus visszajövetele.
Igehely: 1Pt 3:12 -18; Kulcsige: 1Pt 3:14 „De még ha szenvednétek is az igazságért, akkor is boldogok vagytok; a fenyegetésüktől pedig ne ijedjetek meg, se meg ne rettenjetek.”
Na, nem! Azt már nem! Még szenvedjek is? És higgyem el, hogy ez nekem jó? Ha a tiltakozásnak ezt a formáját váltja ki bennünk a szenvedés, ne ijedjünk meg! Ez természetes emberi reakció. Ki az a normális ember, aki szeret szenvedni?! Szóval, ettől a reakciótól nem szabad megijedni.
Igehely: Jn 15:12 -17; Kulcsige: Jn 15:14 „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek.”
Az isteni szeretetmegnyilvánulás további példájáról olvasunk. Mint utaltam rá tegnap, Jézus parancsa, hogy szeressük egymást. Jézus a barátságát kínálja számunkra a mai igeszakaszban. Néhány lényeges dologra hívnám fel a figyelmet: Az első, hogy Jézus választja ki, hogy ki a barátja.
Igehely: Kol 1:18 -22; Kulcsige: Kol 1:18 „Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.”
Isten szeretete abban nyilvánult meg, hogy testének tagjai vagyunk. Napjainkban sokszor találkozunk azzal a jelenséggel, hogy ember és ember között szinte már semmilyen személyes kapcsolat nincs.
Igehely: Róm 7:6–13; Kulcsige: Róm 7:6 „Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy a Lélek új rendjében szolgálunk, nem pedig a törvény betűjének régi rendjében.”
Ez a leghíresebb igeszakasz az ó és új ember, a lélek és a test harcával kapcsolatban. Nem könnyű követni Pál gondolatmenetét, amint leírja ezt a problémakört, ahogy próbálja beazonosítani a résztvevőit, majd megtalálni a megoldást. Kiemelt igeversünkben fogság és szabadság, törvény és Lélek, új és régi rend kerül elénk, aztán a következő igeversekben ezek kifejtése rokon értelmű kifejezésekkel.