Igehely: Zsid 9:11–14; Kulcsige: Zsid 9:14 „Akkor Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek.”
Az áldozatok bemutatása arról szól, hogy vétkeztünk a teremtés isteni rendje ellen. Elismerjük, hogy nem tettünk eleget annak, amit Isten jogosan elvár tőlünk: hogy akaratának megfelelően szolgáljunk neki.
Isten gondviselését és emberszeretetét mondja el az, hogy nem a bűnt elkövető embernek kell lakolnia bűnéért. Az Ószövetségben Isten elfogadta egy-egy hibátlannak ítélt állat vérét engesztelő áldozatul. Az Újszövetségben maga Isten Fia ontotta vérét, hogy engesztelést szerezzen a benne hívő ember bűnéért. Micsoda ostobaság részünkről, amikor nem ismerjük fel, hogy az élő Isten szolgálatára teremtettünk! És micsoda áldozat Isten Fiának ártatlan vére!
A 90. zsoltárban Mózes elmondja, hogy az ember maradandót szeretne alkotni élete során. Láthatjuk viszont, hogy az Istentől elforduló embernek holtak a cselekedetei. Isten Fiának engesztelő vére által maradandó lehet kezünk munkája. Nem erre vágyunk?
Befedez Krisztus ártatlanul kiontott vére? Kezed munkája halott cselekedetekből áll, vagy az élő Istent szolgálja?
Borzási Dávid
Amiképpen Krisztus, úgy mi is…
Igehely: Róm 6:1–11
A hiteles keresztyén élet arról szól, hogy meghaltunk a bűn számára, de Krisztussal új életben járunk. Ennek a legszebb ünnepélyes kifejezése a bemerítés.
Az Úr Jézus magára vállalta a világ bűneit, kereszthalált halt, hogy engesztelést szerezzen ezekért. Éppen ezért akkor hiteles az ünnepélyes és mindennapi bizonyságtételünk, ha nem élünk bűnben, és nem vétkezünk szándékosan, ám ha mégis vétkeztünk, akkor töredelmesen megtérünk belőle. Többé nem akarunk bűnben élni.
Az Úr Jézus feltámadt a halálból, és most örökkön-örökké él. Az Ő személyében van annak az ígérete, hogy az új életben többet nem vétkezünk; mivel örökké fogunk élni, nem teszünk majd olyasmit, aminek halálban kellene végződnie. De erről már most bizonyságot kell tenni; nem csupán a bemerítésben, hanem a hétköznapi életben is.
Hadd legyen egyértelmű a minket szemlélőknek, hogy magunkról valóban azt tartjuk, hogy meghaltunk a bűnnek, és élünk Istennek Krisztus Jézusban!
Borzási Dávid
