Igehely: ApCsel 15:1-12; Kulcsige: ApCsel 15:9 „És nem tett semmi különbséget közöttünk és közöttük, mert hit által megtisztította szívüket.”
A jeruzsálemi gyűlésen Péter apostol Isten akaratáról beszél, aki azzal tett bizonyságot a megtért pogányok mellett, hogy nekik is megadta a Szentlelket, és nem tett semmi különbséget (8v.). A megtisztítás és a megigazulás hit által történt (9v.).
Igehely: Lk 2:39-52; Kulcsige: Lk 2:49 „Ő pedig így válaszolt: Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?”
Jézus földi életének első 12 évéről nagyon kevés tudósítás található az evangéliumokban. Lukács evangélista mégis jónak látta feljegyezni, hogy a Názáretben töltött évek alatt, az Isten Fia növekedett, erősödött és megtelt bölcsességgel. Isten kegyelme teljes mértékben volt rajta.
Igehely: Mt 1:1-17
Az egyházfelekezetek szeretnek a kronológiáikban egy minél tisztább vérvonalat feltüntetni, amely, ha lehetséges, visszavezet egészen Jézusig. Nem vagyunk egy kicsit elfogultak és büszkék? Jézus emberi vérvonala Dávidtól meg Ábrahámtól, végső soron Ádámtól származik.
Igehely: Mik 5:1-4a (2-5a) „Ez lesz a békesség! Ha Asszíria országunkra támad, és behatol palotáinkba, hét pásztort állítunk ki ellene, és nyolc főrangú embert.”
Visszaemlékszem kisiskolás koromra, hogy amelyik fiúnak volt egy nagyobb és erősebb testvére vagy barátja, az nem félt senkitől, szembe mert szállni az osztály legerősebb fiújával is. Képzeld, hogy Jézus, akit készülünk ma estétől ismét ünnepelni, a világmindenség leghatalmasabb személye.
Igehely: Ézs 49:5-7; Kulcsige: Lk 2:9 „És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk.”
Szomorú, hogy magyar keresztyénekként sokkal többet foglalkozunk a hírekben megjelenő Izráellel, mint a népünk elveszettjeivel. Isten terve az, hogy a Krisztus világossága eljusson népünkhöz is.
Igehely: 1Kor 1:4-10; Kulcsige: 1Kor 1:7 „Ezért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok.”
Édesanyám, amikor eljön hozzánk unokát pesztrálni, feltölti otthon édesapám számára a hűtőszekrényt annyi élelemmel, amennyi elég hazatéréséig. Gondoskodik férjéről, hogy ne legyen hiánya.
Igehely: Mk 2:18–22 Kulcsige: Mk 2:20 „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a napon böjtölni fognak.”
Ebben a fejezetben a böjt kérdése kerül napirendre. Az Ószövetség csak a nagy engesztelés napján, évente egyszer írta elő a böjtöt, mint a bűnbánat jelét, de a farizeusok kiegészítették azt a hétfőn és csütörtökön való böjtöléssel. Ezért teszik fel a vádaskodó kérdést: „Miért böjtölnek a János tanítványai és a farizeusok tanítványai, a te tanítványaid pedig miért nem böjtölnek” (18.v.)? Jézus rámutat, hogy miért nem böjtölnek az övéi (Mk 2:19–22), még szemléltetőket is használ. Először megkérdezi, hogy amíg együtt van a vőlegény a menyasszonyával, illik-e böjtölni?