Igehely: Mt 11:25–30; Kulcsige: Mt 11:25 „Abban az időben így szólt Jézus: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek.”
Isten tökéletes bölcsessége az egyszerű, lenézett emberek kiválasztásában is megfigyelhető a történelem folyamán. Dávid jelentéktelen volt testvérei között.
Igehely: Mt 11:20–24; Kulcsige: Mt 11:21 „Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, régen megtértek volna zsákruhában és hamuban”
Bétsaida, Korazin és Kapernaum galileai városok voltak, ahol Jézus gyakran megfordult és sok csodát tett. Ennek ellenére az itt élő zsidók szíve keményebb volt, mint a Tíruszban és Szidónban élő pogányoké, akik bizonyára megtértek volna, ha Jézus közöttük élt volna.
Igehely: Mt 11:16–19; Kulcsige: Mt 11:16a „De mihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló a piacon ülő gyermekekhez?”
Milyen szomorú az, amikor valaki felnőtt korában is gyermeteg és kiskorúakhoz illő gondolkodás és cselekedetek jellemzik az életét!
Igehely: Mt 11:7–15; Kulcsige: Mt 11:11 „Bizony mondom nektek: az asszonytól születettek között nincs nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála.”
Nagy Dáriusz Kr.e. 500-ban megépítette a híres Királyi utat, amely korának egyik legmodernebb útja volt. Az utat a római idők után is használták. Kiváló minőségének köszönhetően a postai futárok hét nap alatt 2699 kilométert tudtak rajta megtenni.
Igehely: Mt 11:1–6; Kulcsige: Mt 11:4 „Jézus így válaszolt nekik: Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok.”
A tanítványok feladata minden időben az, hogy mesterük parancsát teljesítsék. Jézus parancsát az általa elhívott 12 tanítvány teljesítette. Keresztelő János parancsát pedig azok a tanítványok, akiket Jézushoz küldött. De miért is küldte János Jézushoz a tanítványait?
– Mt 10:40–42; Kulcsige: Mt 10:42 „Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony mondom nektek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát.”
Az Úr Jézus arra tanít bennünket, hogy legyünk készek befogadni tanítványait, és ellátni őket mindennel, amire szükségük van. Egy pohár hideg víz is sokat jelent, de lehet ennél többet is adni azoknak, akik életüket Krisztus követésére szentelték.
Igehely: Jn 3:19–21; Kulcsige: Jn 3:21 „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”
Nappal, amikor ragyog a fény körülöttünk, eszünkbe sem jut, hogy világítsunk, de ha beesteledik, lámpát gyújtunk, mert a sötétség nem a mi világunk. Az emberek nem önmagáért szeretik a sötétséget, hanem azért, amit eltakar (például ruhán egy folt). Vannak olyan állatok, melyek kimondottan a sötétséget szeretik, és menekülnek a világosság elől. Szemük visszafejlődik, többnyire teljesen vakok. Így van ez a sötétségben élő emberrel is, akinek szellemi látása nincs, eltompult, érzéketlen.