Igehely: Zsid 9:23-28; Kulcsige: Zsid 9:28 „Úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.”
A rendszeresen bemutatott ószövetségi áldozatok nem voltak képesek végleges megoldást nyújtani az emberiség bűnének kérdésére. A végleges megoldáshoz ennél különb áldozatra volt szükség, Krisztus tökéletes, bűntelen áldozatára a kereszten. Miután áldozatát az Atya előtt bemutatta, a mennybe ment, hogy értünk Isten előtt megjelenjék, ott közbenjár és esedezik értünk.
Az ószövetségi főpap az engesztelési ünnepen, évenként egyszer, egy áldozati állat vérével ment be a szentek szentjébe, hogy a nép és a maga bűneiért engesztelést végezzen. Ezzel szemben Jézus Krisztus tökéletes áldozata elég a világ minden bűnére, és ezzel végleg eltörölte a bűnt.
A földre született emberek életét szemlélve, ki korábban, ki később, de elhagyja e földi létet. Ez Isten által elvégzett dolog, ezt követi a számadás, az ítélet. Jézus Krisztus először a földre jött, hogy bűneinkért feláldozza magát. Másodszor bűn nélkül fog megjelenni értünk, akik készen várjuk Őt, üdvösségünkre.
Ébredj fel lelki álmodból, az Úr második eljövetele közel van! Kész vagy-e a Vele való találkozásra?
Kelemen Sándor Tomi
Isten ígérete, ha késik is, beteljesül
Igehely: Hab 2:1–4; Kulcsige: Hab 2:3 „Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”
A próféta az Úr előtt panaszkodik a közeledő ítéletet látva, amit Ő kimondott népére annak bűnei miatt. Hirdeti az eljövendő veszedelmet, amit Isten a káldeusok seregeinek pusztítása által helyez kilátásba. A próféta az Úrtól kapott őrhelyére áll, megáll a bástyán. Vigyáz és figyel, várja az isteni kijelentést. A felelet nem késik, választ nyer, amelyben bizonyossá válik a próféta számára, hogy a látomás formájában kapott kijelentés egy bizonyos időre szól. Azért, hogy ne vesszen el a feledés homályába, a kor szokása szerint kőtáblákra kellett vésnie, hogy az isteni kijelentés időtállóan emlékezetben maradjon. Az Istentől kapott ígéret a beteljesülés felé halad, ha késik is, nem marad el. A rendelt időben bizonyos annak beteljesülése. Végül az ítélet eszközei, a káldeusok is ítélet alá kerülnek.
Az Úr a mindenkori viszontagságos időkben már az eljövendő ítélet előtt megmutatja szolgáinak az élet és a megtartatás egyedüli útját: „...az igaz pedig az ő hite által él” (Hab 2:4b). Ragadjuk meg teljes hittel a számunkra Krisztus áldozatában felkínált megtartatás ígéretét az örök életre!
Kelemen Sándor Tomi