Mindennapi áhítatok

2024. június 21., péntek

Igehely: Jel 21:6-7; Kulcsige: Jel 21:7 „Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.”

A hitehagyás következtében fokozatosan zűrzavarossá válik a nyugati táradalom értékrendje és erkölcse. Tényleg rohanva megy az emberi faj egyre távolabb Istentől. A rossz tettek rossz következményének előszele sokakat megérint, ez a végidők csalhatatlan jele.

2024. június 20., csütörtök

Igehely: Róm 10:9–13; Kulcsige: Róm 10:12 „Nincs különbség zsidók és görögök között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt.”

Úrnak vallani Jézust azt jelenti, hogy hiszünk benne. Hinni annyit jelent, hogy igyekszünk úgy élni, mint ő. Ha segítségül hívjuk a nevét, nem szégyenülünk meg, mert Lelke támogat.

2024. június 19., szerda

Igehely: 1Jn 4:4–6; Kulcsige: 1Jn 4:4 „Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van.”

Mindenkinek választania kell Isten és a világ, Krisztus vagy Béliál között (2Kor 6:14–18). Ma már nehéz olyan európaiakat találni, akik még hisznek egy értelemmel és jelentőséggel teljes jövő ígéretében. A mai nyugati társadalom a jelenben tékozolva a jövőnek csak adósságot gyűjt.

2024. június 18., kedd

Igehely: Gal 3:26–29; Kulcsige: Gal 3:26 „Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.”

Mindnyájan egyenlő bánásmódban részesültünk, amikor kegyelmet kaptunk, és egyenlő rangunk lett Krisztus vére árán. Az isteni munka folytatói vagyunk, ha a szentek közösségének tagjai vagyunk. Kívülről ez az egység megbonthatatlan, belülről azonban bomlasztható.

2024. június 17., hétfő

Igehely: Jn 17:20–23; Kulcsige: Jn 17:22 „Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk.”

A Fiú kereszthalála visszahelyezte az embert az Édenben elvesztett jogaiba. Jézus halála az Atya kegyelmes akaratát valósította meg. Az ő útja nem e világból vezetett az Atya felé, hanem Isten felől az embervilág felé. Ez az ő páratlan kapcsolata az Atyával.

2024. június 16., vasárnap

Igehely: Ef 2:11–22; Kulcsige: Ef 2:16 „Megbékéltette mindkettőt egy testben Istennel a kereszt által, miután megölte az ellenségeskedést önmagában.”

Nem vagyunk egyformák még hívőként sem, mégis összetartozunk. Ki is egészíthetjük egymást. Isten tervezte így, és a gyülekezet közösségének az ő kegyelme az alapja. Van, ami illik ehhez, van, ami nem.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 15:18–25; Kulcsige: Jn 15:18 „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket.”

Jézus a búcsúbeszédét feltételes módban folytatja: „ha…” Ez nem azt jelenti, hogy egy bizonytalan dologról van szó. Inkább úgy értelmezhető, hogy amikor gyűlöl titeket a világ, jusson eszetekbe, hogy én, a Mester már megjártam a gyűlölködés útját. A 20. vers alapján ne gondoljuk, hogy a Krisztust követőket nagyobb becsbe helyezi a világ, mint Mesterüket. A világnak nem kimondottan Jézus személyével volt és van baja, hanem azzal az új ideológiával, életszemlélettel, életvitellel, amelyet ő hirdetett és mutatott be. Az igazi Krisztus-követőkön ez az új életvitel meglátszik.