2024. november 18., hétfő

DÉLELŐTT | 
Az ember elveszett

Igehely: Róm 3:9–23; Kulcsige: Róm 3:23 „Mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének.”

Nemrég a gyülekezetünkben egy vendég lelkipásztor a bemutatkozásnál azt mondta, hogy hátrányos helyzetű családban nőtt fel. Azért volt hátrányos helyzetben, mert baptista szülők gyermekeként megtanulta, mit kell tenni, mit kell mondani, hogy kell viselkedni az imaházban, hogy részt kell venni minden alkalmon. A szülők és a gyülekezet elvárásának megfelelően kérte a tagfelvételét, ahol mindenki megelégedésére meg is felelt. Egyetlen dolog hiányzott, a megtérés. De miből is kellett volna, hisz nem voltak kirívó, nagy bűnei! Évekkel később jutott el az őszinte megtérésig, hogy nem a cselekedetek számítanak, hanem a hit által elfogadott kegyelem Jézus Krisztusban.

Ki vagyok én? Nem az a fontos, mit mondok magamról, hanem hogy mit mond Isten rólam. Kivétel nélkül mindnyájan halálra méltó bűnösök vagyunk, „mivel mindenki vétkezett.” Isten ezt az állapotot állította helyre a Jézus engesztelő áldozatában. Ha ezt hittel elfogadom, akkor Jézust látva bennem, Isten dicsősége ragyoghat rajtam keresztül. Amíg valaki nem hisz Jézus Krisztusban, de cselekedetei talán példamutatók, addig rá is az vonatkozik, amit Jézus mondott egy írástudónak: „nem vagy messze Isten országától.”

Ne elégedj meg azzal, ha közel vagy hozzá, mert az a halál állapota. „Lépj a megnyílt üdvajtón át. Mikor teszed, ó, mért ma nem?” (Hit hangjai 44.)

Kovács Bálint

DÉLUTÁN | 

Jaj a bűnös vezetőknek!

Igehely: Ez 22:23–31; Kulcsige: Ez 22:27 „Vezérei olyanok, mint a ragadozó farkasok: vért ontanak, embereket pusztítanak el nyereségvágyból.”

Egy ókori római mondás szerint a fejétől bűzlik a hal. Szokták ezt mondani, ha egy közösség viselkedése nem jó. Ha egy gyülekezet nem úgy él, ahogyan kellene, akkor a lelkipásztor, a vezetőség az oka? Lehet, hogy van benne részük, de mindannyiunkat figyelmeztet ez az ige.

Ezékiel próféta a nép vezetőinek a bűnét sorolja fel. Mondhatnánk azt, hogy ez csak a vezetőkre, lelkészekre vonatkozik. De Isten igéje azt mondja: királyi papság, szent nemzet vagyunk. Mindannyiunknak van felelőssége, mert valakit vagy valakiket ránk bízott Isten.

Isten kegyelme az, amit a vasárnap olvasott igében láthattunk: „nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen” (Ez 33:11).

Mielőtt ítéletet tartana, keres valakit: „Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállna a résre színem elé.”

Kedves testvérem! Lehet, hogy téged keres Isten? Látsz valamit családodban, gyülekezetedben, egyházadban, amit nem tartasz jónak? Legyél te, aki odaállsz Isten elé, és imádkozol! Egy régi ének is erre bátorít: „Imádkozz minden reggel, imádkozz délben is, Dániel háromszor tette, ugyanúgy tedd te is!”

Kovács Bálint

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 10 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Lk 24:25-35; Kulcsige: Lk 24:32 „Ekkor így szóltak egymásnak: «Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?»”

A bűnöktől terhelt világban miért hevül a szívünk? Mi az, ami lázba hoz minket? Jézus mondta: „Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a szíved is.” Isten igéjének tükrében adjunk ma választ ezekre a kérdésekre! Lehet, hogy az elmúlt időszakban megkopott az Isten igéje iránt érzett vágyunk, kevesebb időnk maradt a Bibliát tanulmányozni. Talán próbákkal terhelt időszakban vagyunk, és elfáradtunk a küzdelemben, a hitünk is megfogyatkozott. Esetleg kérdéseinkre várunk már régen válaszokat, de nem halljuk Istent, úgy érezzük, nem szól az ige hozzánk.