Igehely: ApCsel 2:22–32; Kulcsige: ApCsel 2:23-24 „Azt, aki az Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda, ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek. De őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt.”
Péter apostol tanúja volt Jézus feltámadásának, és bátran, örömmel tett bizonyságot róla. Csodálatos dolog, hogy ma is lehet Jézussal találkozni, és bizonyságot tenni róla, hogy ő él. Ahogyan egy gyermekénekünk mondja: „Én tudom, hogy él, él, él, él az Úr! Honnan tudom, ezt kérdezed, Onnan, hogy ma reggel beszéltem vele!”
Beszéltél már vele ma? Hálát adtál, hogy felébredtél? Kérted, hogy ma is életed az ő dicsőségét szolgálja? Néha természetesnek vesszük, hogy élünk, pedig nem az. Istennek terve van az életeddel, a mai nappal is. Tudd meg, mit akar általad elvégezni.
Több mint egy évvel ezelőtt egy betegség következtében az orvosok azt mondták, a következő három hónapban a legtöbbet legyek együtt a családdal békességben, szeretetben, mert ennyi volt az életem. Isten másként döntött. Mindennap hálás vagyok az új napért, mert terve van még velem.
Egészséges vagy? Adj hálát, mert terve van veled Istennek ma is. „Mit Isten ígért, akkor is állja, Ha elszakadt is éltünk fonála. Jézus vezérel áldó kezével, S a mennybe visz fel utunk.” (Hitünk énekei 369. 3. vers)
Kovács Bálint
Csak az Úrban bízzál!
Igehely: Zsolt 115:1–8; Kulcsige: Zsol 115:1 „Ne nekünk, Uram, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért!”
Valaki azt, mondta, a legnagyobb harc a földön a dicsőségért folyik. Már a kicsi gyermek is arra törekszik, hogy a másikat legyőzve elismerést kapjon. A szülők néha a gyermekeikkel dicsekszenek, hogy milyen ügyesek, milyen jó tanulók stb. Hányan lájkolták a bejegyzéseinket az interneten, hányan nézték meg az élő közvetítést az istentiszteletről? „Ne nekünk, Uram…” – így kezdődik a zsoltár. Sokszor elmondja ezt az ember, amikor megdicsérik, vagy elismerik, de mindig őszinte ez? Néha nem csak képmutatásként hangzik el? Mert jólesik, ha elismernek bennünket. A zsoltáríróban nem volt képmutatás, mert Isten szeretetét és hűségét tapasztalta életében.
Ilyen tapasztalataink nekünk is vannak. Ma minden gondolatunkban, cselekedetünkben az Istenben való bizodalmunk látszott? Akik ma velünk találkoztak, láthatták az Isten iránti hűségünket? Ha igen, áldott legyen az Isten!
„Az örök sziklán áll hitem, / Mit érettem tett Istenem; / Más mind eloszlik, mint a hab, / De Krisztus mindig szirt marad. / Ki bizodalmat benne vet, / Az nem fövényre épített, / Az nem fövényre épített.” (Hit hangjai 66.)
Kovács Bálint
Új hozzászólás