Mindennapi áhítatok

2021. szeptember 17., péntek

Igehely: Zsid 10:1-10; Kulcsige: Zsid 10:7 „Akkor ezt mondtam: «Íme, itt vagyok, amint a könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat, Istenem.»”

Attól az időtől kezdve, hogy Isten szövetséget kötött választott népével, Áron és fiai első áldozatukat bemutatták az Úrnak a bűnök eltörlése végett, évszázadokon át megszámlálhatatlan áldozati állat vére lett kiontva a bűn eltörlése céljából.

2021. szeptember 16., csütörtök

Igehely: Zsid 9:23-28; Kulcsige: Zsid 9:28 „Úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.”

A rendszeresen bemutatott ószövetségi áldozatok nem voltak képesek végleges megoldást nyújtani az emberiség bűnének kérdésére. A végleges megoldáshoz ennél különb áldozatra volt szükség, Krisztus tökéletes, bűntelen áldozatára a kereszten.

2021. szeptember 15., szerda

Igehely: Zsid 9:15-22; Kulcsige: Zsid 9:22 „A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.”

Isten már az Ószövetségben megígérte a próféta által, hogy új szövetséget köt népével. Jézus Krisztus szenvedett és meghalt a kereszten a szövetség megkötése előtt elkövetett bűnök váltságáért, a világ összes bűnéért, és az Atya előtt közbenjárónkká lett.

2021. szeptember 13., hétfő

Igehely: Zsid 9:1-10; Kulcsige: Zsid 9:9 „Példázat ez nekünk a mostani időre, mert ott olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem tudják lelkiismeretében tökéletessé tenni azt, aki az áldozatot bemutatja.”

A múltban folyó ószövetségi istentiszteleti rendet e sorok születésének idején az író valóságként mutatja be. A még folyamatban levő régi gyakorlatokat látjuk, amelyek nem voltak képesek megtisztítani a lelkiismeretet, sem tökéletessé tenni az áldozót.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”

Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?