Mindennapi áhítatok

2022. február 10., csütörtök

Igehely: Lk 9:1-11; Kulcsige: Lk 9:3 „Ezt mondta nekik: Semmit ne vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt, második ruhátok se legyen!”

Gyakran érezzük és mondjuk is, hogy bonyolult világban élünk. Való igaz, a tudomány és a technika olyan mértékű sokrétűségét értük meg, ami meghaladja a legmerészebb fantáziát is.

2022. február 9., szerda

Igehely: Lk 8:40-56; Kulcsige: Lk 8:50 „Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt az apához: Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.”

Az Úr Jézus és tanítványai visszatértek szülőföldjükre. Maguk mögött hagyták a pogány földet, a démonok hörgését és a disznók visítását. Hazaérkeztek. A nép örömmel fogadta Jézust. Már várták, hogy hallhassák tanítását, amelyből bölcsesség és erő áradt, és lássák-tapasztalják csodáit.

2022. február 7., hétfő

Igehely: Lk 8:22-25; Kulcsige: Lk 8:24 „Odamentek hozzá, felébresztették, és így szóltak: Mester, Mester, elveszünk! Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre és a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és csendesség lett.”

Az Úr Jézus a vihar lecsendesítésével isteni hatalmáról tett bizonyságot. Egyedül neki van hatalma a természeti elemek fölött, mivel Ő a teremtő Isten. Ő alkotott mindent, és Ő irányít mindent. Jézus minden tanítványának el kell jutnia erre a felismerésre.

2022. február 6., vasárnap

Igehely: Lk 8:19-21; Kulcsige: Lk 8:21 „Ő azonban így válaszolt: Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és megtartják.”

Az Úr Jézus úgy kezdte a földi életet, mint mi: voltak szülei, fiú- és lánytestvérei. A szűk családi kör az a hely, ahol a természetünk legjobb és legrosszabb tulajdonságai leginkább megnyilvánulnak. Itt tudunk a legkedvesebbek, de a legtürelmetlenebbek is lenni.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Pt 3:8–17; Kulcsige: 1Pt 3:15 „Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”

Élő reménység. – Ez látszik kívülről is. A szívünkben lakozó, megszentelő Isten táplálja ezt a reménységet, ami valójában több mint reménység – megbizonyosodás.

Ha kérdeznek, tudsz-e bizonyságot tenni erről a reménységről, szelídséggel és félelemmel?

Ha nem kérdeznek, a puszta jelenléted, magatartásod, beszéded, tükrözi-e ezt az élő reménységet, meggyőződést?

Isten gyermekeinek az élet minden helyzetében be kell mutatniuk az élő Jézus Krisztust, aki által van a mi élő reménységünk! Imádkozz, hogy ma is tudd ezt megtenni!