Igehely: Lk 14:7-11; Kulcsige: Lk 14:10 „Hanem ha meghívnak, menj el, ülj le az utolsó helyre, hogy amikor jön az, aki meghívott, így szóljon hozzád: Barátom, ülj feljebb! Akkor becsületed lesz minden asztaltársad előtt.”
Manapság is ritka az alázat, vagy a mások előnyben részesítésének jó példája. De sajnos, gyakori a gátlástalan könyöklés, a mások letaposása. „Csak a saját érdekeid számítanak!” – hangoztatják.
Igehely: Lk 14:1-6; Kulcsige: Lk 14:3 „Ekkor Jézus megkérdezte a törvénytudóktól és a farizeusoktól: Szabad-e szombaton gyógyítani, vagy nem?”
Jézus elfogadta a meghívást a farizeusok vezetőjétől, akinek a szándéka nem ismert előttünk, de az a megjegyzés, hogy „azok figyelték Őt”, tudomásunkra hozza, hogy az érdeklődés nem volt teljesen tiszta.
Igehely: Lk 13:31-35; Kulcsige: Lk 13:33 „Viszont ma, holnap és a következő napon úton kell lennem, mert nem veszhet el próféta Jeruzsálemen kívül.”
Jézusnak sok ellensége volt földi szolgálata idején. Názáretben már az első igehirdetése után ellene támadtak. Ahogy telt az idő, csak sokasodtak az ellenségei, annak ellenére, hogy rengeteg embernek volt a jótevője, gyógyítója.
Igehely: Lk 13:22-30; Kulcsige: Lk 13:24 „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak.”
Jézus Jeruzsálem felé tartott, ahol a nép és a vezetők elutasítása, majd a kereszthalál várta. Talán ezt a kérdést azért tette föl neki valaki, mert látta növekvő elutasítottságát.
Igehely: Lk 13:18-21; Kulcsige: Lk 13:21 „Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, míg végül az egész megkelt.”
Mihez hasonló Isten országa? Jézus hasonlatai segítségünkre vannak, hogy megértsük Isten országának természetét. Az első példázat a mustármaghoz hasonlítja, amely kicsiny ugyan, de nem jelentéktelen, mert a növekedése után akkora lesz, hogy az ég madarai is fészket rakhatnak rá.
Igehely: Lk 13:10-17; Kulcsige: Lk 13:13 „És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.”
Jézus valahol egy zsinagógában tanított. Nem tudjuk, hol, azt sem, hogy mit, de e rövid történet nagyon sok tanítást hordoz. Először azt, hogy Jézus az imádkozás helyén odafigyelt a hallgatók szükségeire, de még a helytelen gondolkodásukra is.
Igehely: Zsolt 27:1–14; Kulcsige: Zsolt 27:13 „De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén.”
Dávid zsoltára ez, megzenésítve is éneklik. Ismerjük Dávid életét, sok viszontagságon ment át életében. Ez a zsoltár nagyon bátorító, de vajon csak Dávidot bátorította? Az igeversek nagyon aktuálisak a ma emberének is.
Ha az Úr az én világosságom, erősségem, a gonoszokkal ő végez! Dávid tudta, hogy csak az Úr közelségében működnek ezek a dolgok, ezért kéri a 4. versben: „hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében.”