Igehely: Jn 6:8-15; Kulcsige: Jn 6:11 „Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.”
„Nem nagyobb a szükség, mint a Segítő” (HH 750). Bár a probléma nagy volt (200 dénár egy háztartás 8 hónapnyi ellátására volt elegendő), Jézus bemutatta, hogy neki semmi sem lehetetlen. Ő a létezésünk testi oldaláról sem feledkezik meg.
Igehely: Jn 6:1-7; Kulcsige: Jn 6:7 „Fülöp így válaszolt neki: Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset.”
Jézus kérdések által teszteli és formálja az övéit. Ezekkel a szívben levő gondolatokat, hozzáállást és világnézetet hozza felszínre. Honnan vehetnek kenyeret? Fülöp válaszából az tűnik ki, hogy a megoldás mellett áll, mégsem veszi azt észre!
Igehely: Jn 5:39-47; Kulcsige: Jn 5:46 „Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: mert ő énrólam írt.”
Ha a 39. igeverset olvastam, sokszor az a helytelen érzésem volt, mintha Jézus az igetanulmányozást valahogy a farizeussággal tenné egy lapra. Azonban hála Istennek, hogy nem erről van szó! Jézus nem az igetanulmányozás ellen van. Sőt, épp ezt parancsolja!
Igehely: Jn 5:30-38; Kulcsige: Jn 5:34 „Nekem azonban nincs szükségem embertől való bizonyságtételre, hanem azért mondom ezeket, hogy ti üdvözüljetek.”
Keresztyén környezetben felnőve sokszor természetesnek veszünk dolgokat. Például azt, hogy Isten létezik, hogy szeret minket, hogy Jézus szavai teljes autoritással rendelkeznek. De az első században élőknek, és ma is sokak számára ezek nem egyértelmű tények.
Igehely: Jn 5:24-29; Kulcsige: Jn 5:29 „És kijönnek: akik a jót tették, az életre támadnak fel, akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.”
Aki hisz, annak örök élete van! Sok keresztyén mégis folyamatosan aggódik azért, hogy vajon eléggé nagy-e a hite, elég gyümölcsöt termett-e az élete, teljes-e az engedelmessége ahhoz, hogy örök élete legyen.
Igehely: Jn 5:17-23; Kulcsige: Jn 5:20 „Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit ő tesz. És ezeknél nagyobb tetteket is mutat majd neki, hogy ti csodálkozzatok.”
Jézus Krisztus munkálkodik, mivel az Atya munkálkodik.
Tehát Jézus egyenlő az Atyával.
Jézus mégsem független az Atyától.
Azt teszi, amit az Atya.
Ezért az Atya szereti a Fiút, és hatalommal ruházza fel.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.