2025. május 22., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Saul és Jónátán – sas és oroszlán

Igehely: 2Sám 1:17–27 Kulcsige: 2Sám 1:23 „Saul és Jónátán, kik egymást szerették, éltükben kedvelték, a halálban sem váltak el. Gyorsabbak voltak a sasoknál, erősebbek az oroszlánoknál.”

Dávidot mélyen megrendítette Jónátán és Saul halála. Gyászéneket szerzett, és ezzel siratta őket. Dicséri hősiességüket: „Gyorsak, mint a sasok, és erősek, mint az oroszlánok.” A gyorsaság és az erő elengedhetetlen a harcban. Nekünk nem vér és test ellen van tusakodásunk (Ef 6:12), de van harcunk a szellemvilág fejedelemségei ellen.

Isten felhívja a figyelmünket, hogy legyünk gyorsak a hallásra (Jak 1:19). Máshol felszólít az igyekezetre: bemenni a szoros kapun, jócselekedetekben elöl járni, tisztának és feddhetetlennek lenni az Ő eljövetelére. A másik felszólítás 1Kor 16:13-ban: „legyetek férfiak, legyetek erősek!” Ézs 40:31: „akik az Úrban bíznak, erejük megújul.”

Saul és Jónátán elvesztek a harcban. Jézus a kereszten nem elvesztette, hanem megnyerte a harcot. Vele és a Szent Szellem által győzedelmeskedhetünk napi csatáinkban. Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erőnek Lelkét (2Tim 1:7).

Legyünk a mai napon is erősek Istennel, és legyünk gyorsak az Urunk iránti engedelmességben.

Dimény Miklós

DÉLUTÁN | 

Megtérés nélkül nincs megmaradás

Igehely: Ézs 30:8–18 Kulcsige: Ézs 30:15 „Mert így szól az én Uram, az Úr, Izráel Szentje: A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek! De ti nem akarjátok.”

Mintha a mai nyugati civilizációban élő embert ismernénk fel ebben a néhány igeversben. Úgynevezett keresztény világunk engedetlenségben, hazugságban él, nem akar hallgatni Istenre. Eldönti, mi az, ami szalonképes, miről lehet prédikálni, és miről nem. Azokat a napokat éljük, amelyekről Pál írt Timóteusnak (2Tim 4:3–4). Amint akkor, ma sem akarnak hallani Izráel Szentjéről. Ne legyen szó bűnről, megtérésről, inkább legyen műsor, élmény, jókedv. Érezzük jól magunkat! Pedig megtérés nélkül akkor sem volt megmaradás, mint ahogyan ma sincs örök élet megtérés nélkül. A bűnös élet veszedelmet, kárhozatot hoz magával.

Lóháton vágtatunk, elmenekülünk! – mondták, de a veszedelem utoléri őket. Isten haragja elől nem lehet elmenekülni, csak hozzá lehet menekülni, aki Jézusban elkészítette a menekülés útját.

Ítélő Isten az Úr (18.v.), de még vár, hogy megkegyelmezhessen. Lehet épp terád vár, kedves testvérem! Elmenekülsz előle minél messzebb, minél gyorsabban, vagy szembenézel önmagaddal, bűneiddel, és hozzá jössz irgalomért, kegyelemért?

Dimény Miklós

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?