2024. augusztus 5., hétfő

DÉLELŐTT | 
Példaértékű házasság

Igehely: Zsid 4:3 „Mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba, amint megmondta Isten: «Ezért megesküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére.» Jóllehet munkái készen voltak a világ teremtése óta.”

„Mitől jó a házasság?” – merülhet fel a kérdés ma a társadalomban, amikor ennek az intézmények az értékeit minden oldalról támadja az ellenség. Amennyiben a felek egészséges kapcsolatban élnek, a házasság akár a menny ízét is képes felidézni. Sajnos azonban, egy rosszul megélt házasság földi pokollá is válhat. Amikor rossz tapasztalatokkal találjuk szembe magunkat, szinte jogossá válhat a világ részéről feltett kérdés: „miért jó ez?”

A Zsidókhoz írt levél szerzője nyugodalomról beszél. Amennyiben az egy egészséges, Krisztusban megerősödött a kapcsolat, a házasság egyik nagy értéke, hogy a mindennapok rohanásában, a feladatok és különböző felelősségek terhe alatt az otthon, a család, a házasság a békesség szigete lehet. Az otthonban megtapasztalt békesség nyilvános módon is megmutatkozik, miközben a világban járunk és tevékenykedünk. Fontos azonban felismerni, hogy ennek a békességnek a forrása nem egyszerűen a házastárstól kapott szeretet. A zsidókhoz írt levél szerzője így fogalmaz: „Mi, akik hiszünk…” Ennek a békességnek a fő forrása az, hogy a hitünket nem a házasságba, hanem a házasság szerzőjébe, a békesség fejedelmébe, Jézus Krisztusba vetjük. Amikor hitünk központja Krisztus lesz, akkor válik igazán tapasztalhatóvá a házasságban kibontakozó békesség és akkor válik kapcsolatunk példává mások számára.

Szabó Sándor

DÉLUTÁN | 

Angyali ígéret

Igehely: 1Móz 17:15–19; 18:10–15; Kulcsige: 1Móz 18:14 „Van-e valami lehetetlen az Úr számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.”

„Van-e valami lehetetlen az Úr számára?” – hangzik el a Bibliában többször is ez a kérdés. Mózes hitetlenkedve fogadta a hírt, hogy Isten hússal fogja jóllakatni Izráel népét a pusztában. Isten ezzel a kérdéssel bátorította Jeremiást, az ítéletet hirdető prófétát, aki egy alkalommal pozitív kijelentést kapott, hogy helyre fog állni Izráel élete (Jer 32:15). Nehéz volt ezt elhinnie, a próféta mégis így imádkozik: „Te vagy, aki az eget és a földet teremtetted nagy erőddel és hatalmaddal, nincs számodra semmi lehetetlen” (Jer 32:17)!

Ábrahám és Sára is megtanulta, hogy Isten előtt valóban nincs lehetetlen. Kijelölt igerészünk leírja ennek a házaspárnak az emberi válaszát Isten ígéretére: hitetlenség, nevetés. Pál apostol leveléből azonban kiderül, hogy Ábrahám nem maradt meg a hitetlenségben: „Mert hitében nem gyengült meg, amikor arra gondolt, hogy százesztendős lévén, elhalt már saját teste, és Sára méhe is elhalt. Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben, dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni” (Róm 4:19–21).

Adjon az Úr kegyelmet, hogy minden élethelyzetben tudjunk mi is elmozdulni a hitetlenségből az Istenbe vetett bizalomig.

Szabó Sándor

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 8:6–14; Kulcsige: 1Móz 8:11 „Estére megjött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csőrében. Ebből tudta meg Nóé, hogy a víz leapadt a földről.”

Legtöbbünk előtt a galamb csőrében egy olajág képe jelenik meg, holott a legtöbb bibliafordításban csupán egy olajfalevél van megemlítve. A különbség most lényegtelen, semmiben nem zavarja az ige helyes értelmezését. Valószínűleg egy frissen kicsírázott olajfa hajtásának egy darabjáról van szó, mivel a nagy fákat elpusztította a vízözön. Az olajfaág már régóta az emberek közötti béke szimbóluma, így terjedt el a ma használatos ,,békegalamb” kifejezés is, holott az az Isten és ember megbékélését ábrázolja ki, és mint ilyen, Jézus Krisztus előképe.