2022. május 4., szerda

DÉLELŐTT | 
Mindenki a maga helyén

Igehely: 2Móz 17:8-16; Kulcsige: 2Móz 17:9 „Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat közülünk, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben lesz.”

Ma sem mentes az életünk a harcoktól. Felmérhetetlenül sokat jelent, ha nem egyedül kell ezeket a csatákat megvívnunk, a nehéz helyzetekben megállnunk. Egy lelki vezető, elöljáró, tapasztaltabb barát jobban rálát a problémára, átlátja az adott helyzetet, és segít, tanácsol. Vannak ilyen lelki barátaid, vagy egyedül, magányosan cipeled a terhedet, testvérem?

Nagy áldása van a testvéri közösségnek. Igazi lelki otthon, ahol megoszthatja az ember örömét, bánatát. Ami fáj az egyiknek, fáj a másiknak is. Amiben várják a megoldást – hogy lesz-e munkahelye a másiknak, sikerül-e a vizsgája, megtér-e a szomszédja –, azt együtt, közös ügyként imádkozzák és harcolják végig. De egyik is, másik is befektet valamit. Egy első lépést, hogy megnyílok, kimondom, megosztom; egy kockázatot, hogy komolyan vesznek, meghallgatnak és még később is érdeklődni fognak. Befektetem az időt, bizalmat, őszinteséget, szeretetet és közösséggé formálódunk. Megismerem a másikat, követik az életemet. Tudom a gyengeségét, tudják a hibám, de erősítjük, bátorítjuk egymást. Imádkozunk, és akkor mindig biztos lesz a győzelem Istennel.

Részese lettél-e ennek? Van-e ma valaki harcban, aki a segítségedet, imatámogatásodat várja?

Kelemen S. Sándor

DÉLUTÁN | 

Önzetlenek

Igehely: Jn 15:9-17; Kulcsige: Jn 15:13 „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.”

Jézus a tanítványoknak nemcsak Megváltója, tanítója, gyógyítója, hanem barátja is. Sőt azt mondhatjuk: a barát igazi mintaképét látjuk Jézusban. Példát mutat számunkra a barátságban is. A tanítványok közül hármat különösen a barátjának fogadott: Pétert, Jakabot és Jánost.

A barát nem érzi magát a barátja fölött, nem nézi kevesebbnek a másikat. Amikor Jézus a barátainak nevezi akkori tanítványait, egy szintre helyezi magát az egyszerű galileai halászokkal. Nemcsak úgy beszélt velük, mint Megváltó a bűnössel, hanem mint barát a baráttal. Barátként siratta meg Lázárt a sírjánál, mert nagyon szerette őt. Jánosra bízta az édesanyját a kereszten, mint barátra, mert tudta, hogy rá számíthat. Nem is kérdezte meg, hogy elvállalja-e, mert tudta, hogy minden előzetes megbeszélés nélkül is megteszi, amit Mestere rábíz. Ő is így engedelmeskedett mindig az Atyának, és végül életét adta értünk.

Az a szeretet, áldozathozatal, önmegtagadás és lemondás, ami Jézus földi életén végigkísérhető, bennünket is érint. Tanítványaiként, hívő szülőkként életünk, mindennapjaink része kell, hogy legyen mindez. Ez által tudjuk bemutatni az Atya szeretetét gyermekeink, de a világ felé is.

Kelemen S. Sándor

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
16 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).