2022. május 3., kedd

DÉLELŐTT | 
Bölcs teherelosztás

Igehely: 2Móz 18:13-27; Kulcsige: 2Móz 18:21 „De válassz ki a nép közül derék, istenfélő férfiakat, megbízható embereket, akik gyűlölik a haszonlesést, és tedd őket elöljárókká ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött.”

Jetró, a Mózes apósa, pogány ember volt. De két dologban is kitűnik, hogy bölcsen és istenfélelemmel cselekedett. Amikor Izráel népe szabad lett, vette a lányát és unokáit, és visszavitte őket a vejéhez, hiszen a családnak együtt kell lennie. Még Egyiptomba való visszatérte előtt küldte haza Mózes Cippórát és fiait, hogy megvédje őket. De eljött az ideje, hogy újra együtt lehessenek.

Jetró elismeri, hogy nagyobb az Úr minden más istennél. Kívülálló létére ő látja meg Isten népének az életében, hogy van, amiben nem bölcsen járnak el. Ő ad tanácsot Mózesnek, és Mózesnek nem kell félnie, hogy ez a nép szokásainak romba döntésére, vagy az Istennel való kapcsolatuk rovására lenne, sőt a nép megerősödésére és javára lesz.

Vezetőként munkatársakat kell választania magának a nép közül. Könnyebb másokkal együtt vinni a terheket. De fontos meghatározni, hogy kik alkalmasak erre a feladatra. Aki Isten népe felé szolgál, az ne legyen haszonleső! Legyen megbízható, munkaszerető, istenfélő és igazságos! Képességeihez mérten végezze a rá bízott feladatokat, a nagyobb kérdések miatt pedig ne fájjon a feje, azzal forduljon az elöljárójához. Van-e nálatok ilyen áldott munkaközösség, teherhordozás?

Kelemen S. Sándor

DÉLUTÁN | 

Elfogadják a feladatot

Igehely: Lk 1:26-38; Kulcsige: Lk 1:38 „Mária ezt mondta: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint! És eltávozott tőle az angyal.”

Minden zsidó lány várta, hogy ő lesz a Megígértnek az édesanyja, de Isten választása Máriára esett. Ő az, aki királyokat emel és dönt. Ő az, aki tisztségekbe helyez, feladatokkal megbíz, vagy épp félreállít onnan.

Milyen különös kiváltság volt a Megváltó édesanyjának lenni! Csak egy személynek adatott ez meg. Kiváltság azonban sok más elhívás, feladat is életünk során. Aki csak a külsőségeket látja, tévesen gondolkodik. Aki csak a tisztségre vágyna, nem érdemli meg azt, nem méltó hozzá. Hiszen egy-egy elhívás, szerepkör sokkal többet takar, mint puszta nevet, címet, rangot. Mária számára is elhangzott a prófécia Simeon szájából, hogy lelkét éles tőr járja majd át (Lk 2:35). Az Istentől kapott elhívások, megbízások, szolgálatok munkát, befektetést, lemondást jelentenek. Jelenti ez a testünk, időnk odaszánását, lehet másfajta étkezést, életprogramot is, de örömtelivé válik, ha látjuk munkánk gyümölcsét, szép eredményét.

Mária csak a történések hogyan-ját kérdezte, aztán örömmel mondott igent az isteni tervre. Arra már fel volt készítve, hogy egyszer feleség és édesanya lesz. Lássuk mi is helyesen a ránk bízott feladatokat! A nehézségekkel együtt vállaljuk, végezzük hűségesen!

Kelemen S. Sándor

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.