2020. szeptember 21., hétfő

DÉLELŐTT | 
Isten ítélete beteljesedett

Igehely: Jer 39:1-18; Kulcsige: Jer 39:16b „Szemed láttára következik be minden a maga idejében.”

Isten igazságos ítélete szentségéből és tökéletességéből ered. Ő nem tehet mást, amikor látja a bűnöket, a szív keménységét, amikor az emberek nem akarnak megtérni, nem hallgatnak az Úr szavára.

Több területen megmutatkozik az ítélet: katonai túlerővel körülveszik és beveszik a várost. 587. januárjában kezdődik, és 586. júliusában beveszik azt (Jer 39:1-2). Egy másik módja az ítéletnek a politikai elnyomás, a totalitárius rezsimek, a szabadságok és jogok megvonása. De ítélet lehet a varázslás, boszorkányság és megszállottság megjelenése vagy beengedése (39:3), ahogy szellemileg sötétségbe viszik és tartják a népet. De lehet családi tragédia is az ítélet bemutatója, mint ahogy Cidkijjá fiait megölték a szeme láttára. A bilincs, a börtön is lehet az ítélet jele.

Mégis van remény. Ahogy Isten vigyázott Jeremiásra, Ebed-Melekre, az istenfélőkre, úgy ma is keresi ezeket, és meg akarja áldani. Ez az áldás Isten szerető szívéből árad az engedelmesekre. Lehet ítélet alatt élni a bűn és engedetlenség miatt, vagy lehet az áldás alatt élni az engedelmesség által. Te melyik alatt élsz?

Szűcs Sándor

DÉLUTÁN | 

Részesülünk Krisztus halálában

Igehely: 2Tim 2:10-13 Kulcsigék: 2Tim 2:11-13 „Igaz beszéd ez: Ha vele együtt haltunk meg, vele együtt fogunk élni is. Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is. Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket. Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő magát meg nem tagadhatja.”

A halált, a gyászt szeretnénk elkerülni, pedig semmiképpen nem kell. Ez által áldások jönnek az életünkbe. Lássuk, hogyan?

Fontos igazság: „Vele együtt meghalni”. A Biblia arról beszél, hogy halálba kell adnom életem, az óemberem meg kell feszítenem, meg kell öldökölnöm. Nem kellemes dolgok, de szükségesek. Ez az igazság útja, a Krisztusé.

Felemelő erő. „Vele meghalni, Vele élni.” A hívő élet fordítottja a természetesnek: ha meghalunk, élünk, ha adunk, kapunk, ha gyengék vagyunk, akkor vagyunk erősek. Tapasztaljam meg ezeket a természetfeletti erőket, az Isten erejét!

Felséges élmény. Eggyé lenni Krisztussal csodálatos, magasztos. Ez életünk célja, a törekvésünk. Mint mikor Mózes megláthatta az Ígéret földjét, mint amikor a tanítványok meglátták Jézus fénylő arcát a megdicsőülés hegyén, csodálatra méltó.

Feltételes cselekedet. Van egy kicsi szócska: „ha”. Ezt a tettet Isten tőlem várja, az én készségemnek és igyekezetemnek kell benne lennie. Mintha Jézus kérdezné: mit akarsz, hogy cselekedjem?

Hogyan valósul meg a gyakorlatban az óember halála? Milyen áldásokkal jár, ha meghalok Vele?

Szűcs Sándor

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 17:1–9,13; Kulcsige: ApCsel 17:5 „Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost; felvonultak Jázon házához, és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé.”

Pál és munkatársai engedelmeskedtek, amikor Jézus Lelke megértette velük, hogy Macedóniában kell tovább folytatniuk az evangélium hirdetését. Annyira szeretnénk mi is, ha Isten szavának világos megértése és az annak való engedelmesség után már csak a megtérő lelkek gondozásával és a bennük való gyönyörködéssel kellene foglalkoznunk. De ez általában nem így van. Számíthatunk az ellenség munkájára is, sajnos.