Igehely: Péld 4:20-27; Kulcsige: Péld 4:23 „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!”
Mindenkinek van valamije, amit féltve őrizget. Amikor kulcsra zárjuk a lakásunkat, őrizzük a tolvajoktól. A telefonunkat kóddal védhetjük a kíváncsi emberek elől. A gondjainkra bízott kisgyermek minden lépését figyeljük – őrizzük attól, hogy kárt tegyen magában. Az őrzés voltaképp azt jelenti, hogy mindent megteszünk azért, hogy valami vagy valaki ne kerüljön nemkívánt hatások alá.
Így, a hét elején, tegyük fel magunknak a kérdést: a szívünket mitől, kitől védjük? Mindent elkövetünk, hogy a gonoszt tartsuk távol tőle? Vagy energiánk legjavát az emészti fel, hogy magát Istent szorítjuk ki onnan?
Isten igéje arra int bennünket, hogy elsősorban a gondolatvilágunkat őrizzük, hiszen ez minden tettünk kiindulópontja. Arra szólít fel, hogy életünket egyenes beszéd, egyenes tekintet és egyenes utak jellemezzék. Isten teljes befolyást akar az életünkben, hiszen tudja, mi a legjobb a számunkra. Engedjük hát, hogy szívünk legrejtettebb zugát is Ő vizsgálja meg!
Kitől őrizzük a terveinket, kapcsolatainkat, javainkat – egyszóval a szívünket? Istentől vagy a Sátántól?
Kiss Máté
A hit harca
Igehely: 1Tim 6:11-16 Kulcsigék: 1Tim 6:11-12 „Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.”
Harper Lee az ismert – Ne bántsátok a feketerigót! – című regényében így szólaltatja meg az egyik főszereplőt: „Az a bátorság, amikor előre tudod, hogy vereség vár rád, (…) mégis kitartasz”. Nos, Pál apostol abban a nemes hadviselésben szólít fel kitartásra minket, amelyben tudjuk, hogy győzelem vár ránk, hiszen Jézus Krisztus már diadalmaskodott helyettünk (Kol 2:14-15).
A hit harca azonban nem lehet akármilyen. Amellett, hogy küzdelmes, verejtékes, emberpróbáló, a nemességnek is jellemeznie kell. Isten előtt az számít nemesnek, ha egy gyermeke megragadja az örök életet, és megtartja az Ő parancsolatait makulátlanul mindvégig.
Isten harcosainak egyetlen helyes hozzáállása a harchoz a nemes eltökéltség – máshogy nem érdemes, máshogy nem méltó a Parancsnokhoz. Ne engedjük lejjebb a Biblia által felállított mércét! Megragadva az örök életet, tartsuk meg a parancsolatot feddhetetlenül a mi Urunk megjelenéséig! „Egy harcos sem elegyedik bele a mindennapi élet gondjaiba, hogy megnyerje annak a tetszését, aki harcosává fogadta” (2Tim 2:4).
Kiss Máté