2017. március 3., péntek

DÉLELŐTT | 
Felismerni és segítségül hívni Jézust

– Mk 10:46-52

Elképzelhetjük szegény, vak Bartimeust, amint az út szélén koldult nap mint nap. De egyszer csak megváltozott az élete. Csupán annyit tett, hogy a megfelelő időben felkiáltott: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!”
Isten számtalan esélyt ad nekünk is a változásra. Hányszor elmegy mellettünk Jézus, és még csak nem is köszönünk neki! A gyülekezetben sokszor meg se szólítjuk őt. Ha oly módon használnánk ki a felkínálkozó lehetőségeket, mint a vak Bartimeus, a világ legsikeresebb emberei lehetnénk. Az ember sokszor panaszkodik a körülményei miatt, de ha alkalmas időben kihasználta volna a lehetőségeit, lehet, nem így állna. Amikor tanulni kellett volna, inkább a játszani akart. Amikor dolgozni kellett volna, inkább pihent. Amikor megtérni kellett volna, a szíve mással volt elfoglalva. Bartimeus nem késlekedett, hanem azt tette, amit akkor és abban a pillanatban tennie kellett (Ef 5:15-17)!
Visszatekintve az eddigi életedre, melyek voltak azok a lehetőségek, amiket elszalasztottál?
Melyek azok a lehetőségeid, amelyeket jelen pillanatban megragadhatsz?

Nagy Ferencz

DÉLUTÁN | 

Jézus testvérei

– Mt12:46-50

Kit nevezünk testvérnek? Bárkit, aki hisz? Nem. Jézus szava a döntő: „aki cselekszi mennyei Atyám akaratát” (50. vers). Mi az Isten akarata?
a.) A megtérés: „…a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére (1 Tim2:3-4). Ekkor leszünk a láthatatlan anyaszentegyház tagjai.
b.) A bemerítés: „… az illik hozzánk, hogy töltsünk be minden igazságot”– mondta Jézus, és megkeresztelkedett (Mt3:15-16). Ekkor leszünk egy helyi gyülekezet tagjai.
c.) A szolgálat a gyülekezettel és gyülekezetben: „…és megkeresztelkedett (Saul)…Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal, és azonnal hirdetni kezdte…”(ApCsel9:18-20)
d.) A szentségre való törekvés: „mivel ő, a Szent hívott el titeket, magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban, úgy amint meg van írva: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok.” (1Pt1:14-15)
e.) Napi elcsendesedés, igével és imádsággal való élés: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik” (Mt4:4)
Jézus testvérei közé tartozol?

Szűcs Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 1Jn 2:15–17; Kulcsige: 1Jn 2:15 „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete.”

„De hát Isten is úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte!” – hivatkozhatnál a Biblia legismertebb igeversére. Igaz, csakhogy egyrészt ott a világ – görögül kosmos – szó az emberekre utal, itteni igénkben pedig az Istentől eltávolodott, vele teljesen szembenálló közegre, ami nem az Atyától van. A három ezt leíró kifejezés jól átfogja és bemutatja, hogy a testi és önző kívánságok, kiegészülve a büszke életmóddal mennyire Istentől idegen gondolkodást és viselkedésmódot eredményeznek. Ezekhez a megalapozottan hívő, folyton fejlődő keresztényeknek nem lehet semmi közük (Jak 4:4).