2020. június 20., szombat

DÉLELŐTT | 
Imádkozó apa segít a helyreállásban

Igehely: Lk 15:11-24; Kulcsige: Lk 15:24 „Mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek.”

Igen nehéz dologgal kellett megbirkóznia az apának. Amikor a kisebbik fiú azt mondja, hogy kéri a vagyona ráeső részét, tulajdonképpen azt az üzenetet adja át, hogy bárcsak meghalnál. Aztán végignézi, ahogy a fia összecsomagol és lelép. Vajon mondott egy ‘viszlát’-ot? Egyáltalán kapott a fiától levelet vagy modern korban egy-egy facebook-üzenetet? Nem tudom hány apa (és persze édesanya) nézte végig, ahogy gyermeke hátat fordít mindannak a tanításnak, szeretetnek, amit kapott és elment vagy talán a közelben van, de egyáltalán nem érdekli a család, az Úr és a gyülekezet. Gondolom szívszorongató lehet. Mit tehet ilyenkor az imádkozó apa? Utána megy? Visszaráncigálja? Kifizeti az elmaradt számláit? Az Úr Jézus példázatában az apa otthon maradt és várt. Nem tudom, hogy éltél-e át ilyen időszakot? Ha nem, akkor adja az Úr, hogy ne is kelljen. Mindenesetre a történet végén, az apa tárt karokkal fogadja gyermekét. Nem rója fel a múltat. Nem oktatja ki, hanem visszafogadja. Visszaadja a családban megillető méltóságot. Ilyen a Mennyei Atya is. Adjon az Úr ilyen lelkületet, hozzáállást minden apának, gyülekezeti tagnak, hívő embernek!

Virág Tibor

DÉLUTÁN | 

Krisztusban van reménységem

Igehely: ApCsel 2:25-28; Kulcsige: ApCsel 2:26-27 „Ezért örül a szívem, és ujjong a nyelvem, és még testem is reménységben fog nyugodni, mert nem hagyod lelkemet a holtak hazájában, nem engeded, hogy Szented elmúlást lásson.”

Látod „az Urat magad előtt mindenkor”? Egyvalakire igaz csak ez, az ember Jézus Krisztusra. Ő szüntelen az Atya dolgaival foglalatoskodott. Senki és semmi által nem tudta levenni az ellenség az Ő szemét az Atyáról. Krisztus számára Isten szeretete „az életnél is jobb” (Zsolt 63:4). Csak ez a szeretet tesz szabaddá, hogy ennek a szeretetnek a szabad rabságában éljünk. Szeretnéd, hogy már most örüljön a szíved, biztonságban érezd magad még a halál árnyékában is (Zsolt16:9-11)? Ne a magad életét akard élni! Nézz rá! Gyönyörködj benne! Ez hoz igazi örömet és békét életedbe! Ahogy Krisztus Urunk bízott az Atyában, úgy fogsz te is bízni Krisztusban. Reménységed megingathatatlan lesz, mivel sziklára épül, ahogy a Krisztusé is, és ez a szikla Isten kijelentett szava: „Rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok” (Ézs 45:22). Ő, az „értelmes istenkereső”, „Dávid Fia és Ura”, kibontakozik, naggyá nő benned, nagyobbá a világ minden bajánál és csábításánál, miközben te egyre kisebb, de egyre boldogabb, egyre nyugodtabb leszel. Igazán akarod ezt? Mi veszi el a figyelmedet?

Dohi Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: Róm 7:6–13; Kulcsige: Róm 7:6 „Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy a Lélek új rendjében szolgálunk, nem pedig a törvény betűjének régi rendjében.”

Ez a leghíresebb igeszakasz az ó és új ember, a lélek és a test harcával kapcsolatban. Nem könnyű követni Pál gondolatmenetét, amint leírja ezt a problémakört, ahogy próbálja beazonosítani a résztvevőit, majd megtalálni a megoldást. Kiemelt igeversünkben fogság és szabadság, törvény és Lélek, új és régi rend kerül elénk, aztán a következő igeversekben ezek kifejtése rokon értelmű kifejezésekkel.