2020. december 13., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Eljött a Bárány menyegzője!

Igehely: Jel 19:6-10; Kulcsige: Jel 19:7 „Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya.”

Amikor iskolába jártam, a tanév végén azt éreztem, végre eljött a vakáció. Az öröm abból fakadt, hogy egy nehezebb időszaknak vége lett, és kezdődött egy könnyebb. Ez sokszor ismétlődött. Az az esemény, amiről most olvastunk, csak egyszer fog megtörténni. A Bárány menyegzője, és ezzel a Mindenható uralkodása egyszerre jelenti az áldott örökkévaló időszak kezdetét és a próbákkal, harcokkal terhelt földi lét végét. Akik ott lesznek nagy örömmel kiáltanak és dicsérik Istent. Miből fakadhat ez az ujjongó öröm? Úgy látom, abból hogy elérkezett az, amit az ott jelenlévők nagyon vártak. Elérkezett az Isten zavartalan uralkodása, az a korszak, amikor már nem lesz gyász, fájdalom és jajgatás. Ugyanakkor az is fokozza az örömet, hogy valami befejeződött. Ezalatt nemcsak a nehézségekre gondolok, aminek vége lesz akkor, hanem arra is, hogy véget ért a felkészítés. Készen van a menyasszony, azaz Isten megváltott népe.

Ez egy kegyelmi állapot, de mégsem egy tétlen várakozás után ölbe esett ajándék. Sajnos ma sokan így várnak értékes ajándékokat, jó körülményeket, pozitív változásokat. Az Istennel való találkozás, az ott beteljesülő felkészített állapot elérése nem ilyen. Nem attól lesz örömteli, hogy váratlanul, meglepetésként fog minket érni. Azért fog ujjongó öröm ébredni bennünk, mert az az ígéret, amit Isten adott és mi komolyan vettük, az beteljesült.

Zajlik-e ez a felkészítő folyamat benned? Fokozza-e a várakozásodat és a majdan beteljesülő örömödet, hogy aktív részese vagy Isten uralmának kibontakozásában és a Szentek felkészítésében? Figyeld meg, hogy ami a Bárány menyegzőjén örömöt okoz, az már most is jelen lehet, jelen kell legyen az életedben. Ha most nem uralkodik a Mindenható benned, nem fogsz az ünneplők között örülni. Ha nem öltözöl már most a tiszta gyolcsba, ami a szentek igazságos cselekedetei, nem valószínű, hogy ott fogsz állni a megszenteltek között.

Visszatérve a kezdő gondolathoz. A vakáció is akkor örömteli, ha eredményes volt a tanév. Ha bukással zárult, akkor nem öröm a szünidő kezdete.

Vágysz a Bárány menyegzőjére? Hagyod magad felkészíteni?

Takács Zoltán

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Imádkozzunk az előttünk álló ünnepek áldásaiért! – Zsolt 115:12-13

Bibliaóra: 

Bibliaóra: Az új élet termései – Kol 3:13-4:1 (Kol 3:12)

DÉLUTÁN | 

Elhívva az üdvösségre

Igehely: 2Thessz 2:13-3:5 Kulcsigék: 2Thessz 2:13-14 „Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által. kezdettől fogva: Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében.”

Mit érne, ha egy focistát egy szövetségi kapitány kiválasztana, hogy játsszon a válogatottban, de nem jutna el hozzá a kiválasztás híre, nem történne meg a hívás a nemzeti csapatba? A kiválasztás szándéka csak szándék maradna.

Isten kiválaszt az üdvösségre. A kiválasztást úgy is fogalmazhatnánk, hogy megszerez magának. Igen, amikor Jézus Krisztus meghalt, és halálával fizetett és elrendezte a bűn tartozását, a bűnben elveszett, halandó embereket megszerezte magának. Ez egy tökéletes, hiánytalan munka, hogy az embernek üdvössége legyen. Azonban kell tudatni a mindenkor élő emberekkel, hogy tudják, van egy „csodálatos válogatott”, ahol érdemes „csapattagnak” lenni. Ez a közlő eszköz az evangélium. Az a jó hír, hogy kész van a lehetőség. Ha valaki hallja ezt és elfogadja, akkor övé az üdvösség.

Az evangélium tömörített lényege (Jn 3:16) rávilágít arra, hogy ezt az üdvösséget, mint felkínált lehetőséget el kell fogadni. „… ha valaki hisz Ő benne, ...” A megváltás világ méretű, de az elhívás személyes. Ha valaki nem fogadja el, nem nyer üdvösséget.

Eljutott már hozzád az elhívás nagyszerű híre? Elfogadtad a hívást, vagy még halogatod a döntést? Engedj a hívásnak, hogy tied legyen az üdvösség!

Mit jelent az, ha üdvösségre elhívott egyén vagyok? Látszik az életemen. Ha tudom, mi a célom és tudom, ennek a célnak milyen nagy értéke van és én mégis ingyen kaptam, egy hálás élettel kell felelnem. Ez nem szóbeli hálálkodást jelent, hanem elszánt törekvést. Elgondolkodtál már azon, hogy az apostol miért ilyen kifejezésekkel biztatja olvasóit? Legyetek kitartóak, ragaszkodjatok a rendelkezésekhez, a mi Urunk erősítsen meg titeket – bátorít Pál. Azért van szükség ezekre, mert a kiválasztás és elhívás felelősséggel jár. Nem szabad könnyelműen megélni ezt a nagy lehetőséget. Fontos arra figyelni, hogy elhívott és elküldött személyként az elhívó és elküldő Istent képviseljük. Ezért kell az Isten iránti szeretetre és a Krisztus iránti állhatatosságra törekedni.

Takács Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”

Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).