2019. október 3., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A gyülekezet éltetője a reménység

Igehely: Róm 15:8-13; Kulcsige: 15:13 „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.”

A gyülekezetet Istennek Szentlelke keltette életre és a hitből fakadó élő reménység élteti évszázadokon, évezredeken keresztül. Ez a reménység pedig nem szégyenít meg, mert Isten ígéreteire alapszik. Isten ígéretei igenek és ámenek, vagyis valóságosak és megbízhatók. Akik Isten ígéreteiben reménykednek, öröm és békesség tölti el a szívűket, (Róm 15:13) vezetve vannak és erőt kapnak az élet minden napján. A gyülekezet létrejötte óta sok támadás érte már, s bár a történelem viharaiban birodalmak omlottak össze és népek tűntek el, a gyülekezetet az Isten ígéreteiben vetett reménység mégis megtartotta. Dicsőség az Úrnak! Ma is, ha a gyülekezet helyzetére nézünk a világban, megtelik a szívünk aggodalommal. De ne nézzünk a körülményekre, Istennek gondja lesz az ő népére. Arra vigyázzunk inkább, hogy el ne szakadjunk Isten népétől. A többit teljes reménységgel reá bízhatjuk. Ő úr mindenek felett!

Miért aggódtál utoljára? Imádkozz, és a reménység Istene betölti szívedet örömmel és békességgel!

Balogh Ferenc

DÉLUTÁN | 

Az igaz út jutalma

Igehely: Péld 8:17-21

Mindannyian úton vagyunk és haladunk. Minden egyes nap elteltével közelebb kerülünk az út végéhez. Ki, hány napot vándorol az titok. A legfontosabb azonban az, hogy mi vár ránk az út végén; az örök élet jutalma vagy ítélet az örök kárhozatra? A mi Mennyei Atyánk elkészítette az utat Jézus Krisztus által: „Én vagyok az út…”, (Jn 14:6) és elkészítette a jutalmat is, amit mindenkinek örömmel ad, mert „...megtalálnak engem, akik keresnek.” (17.v.)

Igazából minden embernek megvan a lehetősége, hogy utat válasszon. A hamis utat, amelynek vége a veszedelem, vagy az igaz utat, amelynek vége az örök élet. Ezen felül még mást is ígér az Ige:

- „Gazdagság és megbecsülés van nálam” (18.v.)

- „És megtöltöm kincstárukat” (21.v.)

- „Jól tudja a ti Mennyei Atyátok, mire van szükségetek” (Mt 6:32)

Melyik úton jársz? Ne halogasd a döntést. Ha az igaz úton jársz, ma milyen cselekedetekkel tettél erről bizonyságot? Hívtál-e ma valakit az igaz útra? Imádkozz és tegyél érte, hogy világosság légy az igaz úton!

Balogh Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.