2018. december 31., hétfő

DÉLELŐTT | 
Nem maradtál adós?

Igehely: Préd 5:1-6 (5:2-7); Kulcsige: Préd 5:3b „Teljesítsd, amit megfogadtál!”

„Kevés beszédű légy!” Ez a jó tanács érvényes akkor is, ha emberekkel beszélsz, és akkor is, ha Istennel. Az Úr Jézus figyelmeztet a farizeusok imádságainak hiábavalóságára, akik azt hitték, hogy bőbeszédű imáikért hallgattatnak meg. Talán ma is vannak ilyenek. Mások az egymással való kommunikációban van felettébb felvágva a nyelvük. A bőbeszédűségük mögé gyakran épp a mondanivalót rejtik el: sokat beszélnek, de keveset mondanak. „Élet és halál van a nyelv hatalmában.” (Péld 18:21)

A beszédnek a tartalma is, a tartama egyaránt fontos. Ádámi természetünk élvezi a rágalmazó hírek hallgatását és terjesztését. Ez a gonosztól származik, akik hazugság atyja (Jn 8:44). „Ne terjessz rágalmakat néped között! Ne törj felebarátod életére. Én vagyok az Úr!” (3Móz 19:16). Azt mondd tehát, ami igaz, amit szükséges, és amit megfelelő lelkülettel el tudsz mondani. „Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni” (Kol 4:6). Másképp jobb, ha a válasszal adós maradsz!

Borzási István

DÉLUTÁN | 

Ó és Új egybefonódva

Igehely: Mt 13:47-52

„Megértettétek mindezt?” – kérdezte Jézus. Az Ő számára sohasem volt túl terhes részletesebben elmagyarázni a tanítást, ha szükséges volt. Legyünk türelmesek, ha az evangéliumot ismételni kell.

A tengerbe vetett háló példázatának záró szavai egy külön példázat: arról a „gazdáról” szól, aki ót és újat hoz elő az ő éléstárából. A tanítványok ezek a gazdák, akik „megtaníttattak a mennyek országára”, és hasonlítanak ahhoz, akinél az „éléskamrából” előhozott új és ó az idei és az előző évi termést jelenti. Nem lenne helyes, ha az előző év termése a csűrben vagy a pincében maradna: azokat (is) el kellett fogyasztani. Alkalmazva ezt, a tanítványoknak nemcsak az ószövetségi írások alapján kell szólniuk (ez az ó), hanem annak alapján is, amit Mesterüktől hallottak és láttak (ez az új). Azok igazolják, hogy Jézus Krisztus a Szabadító, a megígért Messiás. Az újjászült hívőknél Isten nem érvényteleníti azok régi képességeit, ismereteit, adottságait, hanem felhasználja az új ember építésében. Így az ó és az új Isten országának szolgálatába kerül.

Borzási István

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 17:1–9,13; Kulcsige: ApCsel 17:5 „Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost; felvonultak Jázon házához, és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé.”

Pál és munkatársai engedelmeskedtek, amikor Jézus Lelke megértette velük, hogy Macedóniában kell tovább folytatniuk az evangélium hirdetését. Annyira szeretnénk mi is, ha Isten szavának világos megértése és az annak való engedelmesség után már csak a megtérő lelkek gondozásával és a bennük való gyönyörködéssel kellene foglalkoznunk. De ez általában nem így van. Számíthatunk az ellenség munkájára is, sajnos.