Igehely: 1Jn 4:7–11; Kulcsige: 1Jn 4:11 „Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást.”
Kristálytisztán fogalmaz János apostol a szeretetről. Ha szeretjük egymást, ezzel, mint egy anyakönyvi kivonattal bizonyítjuk, hogy Istentől születtünk. Aki nem szeret, annak nem sok köze van Istenhez. Isten a legnagyobb példa abban, hogy hogyan kell szeretni. „Abban nyilvánult meg az Isten irántunk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk Őáltala.” Ez a szeretet nem értelmetlen, hanem Isten saját magát halálba adó, s ezáltal életet ajándékozó cselekedete volt érettünk.
Isten szeretettől „ragadós” keze, ha valakit megragadott, akkor az összekenődik ezzel a „ragasztóval”. Nem gond ezzel a mázzal hozzáérni valakihez, bárkihez. Nem szoktak neheztelni emiatt.
Nehogy lemosd! Inkább nyúlj bele könyékig, s aztán vegyülj az emberek közé: akár ellenség is legyen az. Öleld magadhoz őket, még akkor is ha gyalulatlanok vagy „szálkásak”!
Isten is ezt tette veled!
Domokos Ernő
A megtéréshez méltó élet
Igehely: ApCsel 26:19–20 „Ezért, Agrippa király, nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt, hanem először Damaszkuszban és Jeruzsálemben, majd Júdea lakóinak és a pogányoknak hirdettem, hogy térjenek meg, forduljanak az Istenhez, és éljenek a megtéréshez méltóan.”
Igénkben azt látjuk, hogy Pál apostol (Saulus) megtérését követte az engedelmesség és a bizonyságtevő élet. Engedelmes volt a hívásnak, a mennyei látomásnak, és követte a parancsot, amit kapott Istentől, mert a megtéréshez illik az engedelmesség és a bizonyságtevés. Pál nem szűnt meg bizonyságot tenni, úgy ahogy kapta a megbízást. Az Úr így beszél Pálról: „Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a népek, a királyok és Izráel fiai elé” (ApCsel 9:15b).
Pál hitte azt, hogy ha őt az Úr meg tudta változtatni, akkor ő képes mások életét is megváltoztatni. Hirdette, hogy forduljanak az Úrhoz, és éljenek a megtéréshez méltó életet.
A megtéréshez méltó élet gyümölcstermő élet is. „Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket!” (Mt 3:8) „A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség” (Gal 5:22)
Az egyik tehetségkutató műsor mentora úgy értékelte egy keresztyén lány előadását, hogy fellépésével, megjelenésével közéjük is elhozta a templomot, a mennyet. Milyen a mi hívő életünk? Látják az emberek rajtunk a szentséget?
Gál Bálint
Új hozzászólás