Igehely: 2Tim 1:8-14; Kulcsige: 2Tim 1:12b „És meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra.”
Évekkel ezelőtt az egyik gyülekezetben, igei szolgálatban, egy olyan kijelentést tettem, hogy sajnos vannak, akik érdekből járnak alkalmainkra, addig tart buzgóságuk, amíg bizonyos támogatást élvezhetnek, de nincs mély meggyőződésük hitüket illetően. Célzás nélkül, jóhiszeműen mondtam, de azonnal sejtettem, hogy lesznek, akik reagálni fognak rá. Így történt. Néhány személy soha többet nem jött imaházba.
Egy fiatal lánynak, aki gyülekezetünket rendszeresen látogatta, sőt, miután Jézust a szívébe fogadta, többször bizonyságot tett öröméről Krisztusban, szülei megtiltották, hogy a hitet komolyan vegye, bemerítkezzen, imaházba járjon. Engedett a nyomásnak, most a világban éli hitehagyott életét.
Miben vagy kiben hiszünk? Miért és meddig? Mi motivál? Pál apostol azt mondja: tudatosan szenvedek, tudatosan vállalom a szégyent, börtönt, „mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra”. Ezt a hitet Isten meg fogja jutalmazni. Legyünk meggyőződéses hívők, akik tudják, kiben és miért hiszünk!
Szilágyi Zsigmond
Nyílt levél
Igehely: 1Thessz 1:7-10 „Példává is lettetek minden hívő számára Makedóniában és Akhájában, mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Makedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre. Szükségtelen is erről bármit mondanunk, mert ők maguk beszélik rólunk, milyen fogadtatásban volt részünk nálatok, és hogyan fordultatok a bálványoktól Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát, akit feltámasztott a halottak közül, aki megszabadít minket az eljövendő haragtól.”
Egy levélben mindig valamilyen üzenet van. A hívő ember Krisztus levele, üzenete. Életünk „mond” valamit a környezetünknek. Mond valamit rólam: mit tartok fontosnak, hogy élek, milyen célokat tűzök ki, milyenek a kapcsolataim stb.? A thesszalonikai hívők új élete egy nyílt levél volt, sokak számára példaképpé lettek. Olvashatták mások is az életüket. Pál is hálás, mert segítőkészek, kedvesek, derűsek, elfordultak a bálványoktól Istenhez (9.v.). Tőlük terjedt tovább Isten beszéde, sugárzott belőlük az Isten szeretete, és ez nyomot hagyott az emberekben. Elsősorban a pogányokra volt hatással, és egyre nőtt a gyülekezet.
Miről vagyunk mi ismertek a környezetünkben? Hogyan dolgozunk, beszélünk, öltözködünk, hogyan bánunk az emberekkel, a pénzünkkel, az időnkkel, egymással? Mi az, ami kizendül tőlünk, ami miatt ott vagyunk az emberek szívében, vagy éppen az indulatában? „Ezért tehát… elvetjük a szégyenletes titkos bűnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt”(2Kor4:1-2). „Legyetek a követőim, amint én is követője vagyok a Krisztusnak.” (1Kor11:1)
Székely Béla Dániel
