2017. augusztus 9., szerda

DÉLELŐTT | 
Hogy buzgóságunk másokra is hathasson

Igehely: 2Kor 9:1-5; Kulcsige: 2Kor 9:2 „Hiszen ismerem készségeteket, amely miatt dicsekszem veletek a makedónoknak, hogy Akhája tavaly óta készen áll, és hogy a ti buzgóságotok magával ragadta a többséget.”

Az erkölcsös magatartás, a megfeszített munka, a bőséges adakozás jó példájának akkor van másokat is megragadó, ösztönző hatalma, ha mögötte félreismerhetetlenül ott ragyog a Krisztus lelkületének aranyfedezete. Enélkül minden törekvés öncélú és – idegen, de ideillő szóval élve – csupán manipuláció. Sok mindennel lehet hatni az emberek lelki állapotára, gondolkodására, életvitelére, de a mennyei mércével is értékes dolgok iránt csak az tud vonzalmat gerjeszteni, ami a mennyből való. Ilyen erő az Isten szolgálatára való készenlét szeretettől sugárzó példája, az alázatban és szelídségben megnyilvánuló buzgóság, a hálából fakadó, örömteljes áldozathozatal. Az ilyen példa tanít, buzdít, lelkesít – nincs szükség kényszerítésre, erőszakra. Viszont az is igaz, hogy „meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is” (Ézs 40:30b Károli ford.), ezért szükség van újra és újra a véres keresztre feltekinteni. Ma reggel is! Tudatosítottad-e, hogy figyelnek téged az emberek? Hogyan hat példád másokra?

Kiss Lehel

DÉLUTÁN | 

Ráhagyatkozás az igaz Bíró ítéletére

Igehely: 1Sám 26:13-25; Kulcsige: 1Sám 26:23-24 „Az Úr mindenkinek megfizet a maga igazsága és hűsége szerint, mert az Úr a kezembe adott ma téged, de én nem akartam kezet emelni az Úr fölkentjére. Ahogy én ma megkíméltem a te életed, úgy kímélje meg az én életemet is az Úr, és mentsen meg engem minden nyomorúságtól!”

Gyakran lehet hallani, hogy egy bírósági ítélet kihirdetése után az elítélt enyhítésért fellebbez, az ügyész pedig súlyosbítást kér, mert egyik fél sem tudja elfogadni a bíró ítéletét. Mindenki a maga által elképzelt ítéletet szeretné érvényesíteni. A mindennapi életben is gyakoriak az ilyen mondások: „csak kerüljön a szemem elé; majd megmutatom én neki; majd megfizetek én neki…”. Sokan ki is használják az első lehetőséget, s az általuk elszenvedett rosszért rosszal fizetnek. A Róm 12:17-ben ez áll: „Rosszért rosszal senkinek se fizessetek”. Dávid egy nagy próba elé van állítva. Az őt halálra üldözőnek az élete a kezében van. Még olyan bátorítást is kap, hogy az Úr adta kezedbe, öld meg! Dávid nem teszi, mert ő a hit embere. Ő átélte s megtapasztalta az Úr oltalmát, szabadítását. Nem tehet mást az irgalmasságon kívül. Ezzel győzedelmeskedik halálos ellensége fölött. A többit az Úrra, az igaz Bíróra bízza. Szeretnél győzni a világból rád zúduló gonoszságokon? Tekints az Úr Jézus Krisztusra, akinek a szíve a világ gonoszsága láttán irgalmasságra indult. Próbáld jóval legyőzni a gonoszt, a többivel pedig hagyatkozz rá!

Mátis Csaba

 Napi áhítat

Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”

Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).