ÁHÍTAT

December 7 – Szerda

d.e. Jézus a megdicsőülésekor – Lk 9:27-36

Jézus maga mellé vette Pétert, Jánost meg Jakabot, és felment a hegyre imádkozni. 29 Imádkozás közben arca elváltozott, és ruhája fehéren tündöklött. (Lk 9:28b-29)

Vasárnap délelőtti igénkben Jézus minket szüntelen imádkozásra szólít fel. Jogosan, hisz Ő is ilyen imádkozó volt. Minden élethelyzetben beszélgetett Istennel, nagyon bensőséges, mély kapcsolat volt közöttük.

December 8 – Csütörtök

d.e. Jézus a barátja feltámasztásánál – Jn 11:33-45

Elvették tehát a követ, Jézus pedig felemelte a tekintetét, és ezt mondta: Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. (Jn 11:41)

Jézus földi szolgálata során volt egy család, akikhez lelki közelség, természetes rokonszenv kötötte Őt. Többször megpihent náluk. Most, mikor az egyik testvér beteg, így üzentek Jézusnak: „Uram, íme, akit szeretsz, beteg”.