Igehely: Jn 4:15-19; Kulcsige: Jn 4:19 „Az asszony így felelt: Uram, látom, hogy próféta vagy.”
Voltál már úgy, hogy valakivel találkoztál és nem tudtad, hogy ki ő valójában? Aztán folytattátok a beszélgetést és még mindig nem láttál bele az életébe. A samáriai asszony előtt először a kút volt, majd egy zsidó embert fedezett fel, mint akadályt a kút körül.
Igehely: Jn 4:1-14; Kulcsige: Jn 4:10 „Jézus így válaszolt: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! – te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.”
Még mindig ünnepi gondolatok és érzületek hatása alatt vagyunk. Fürdünk a karácsonyi énekek, dicséretek felemelő emlékeiben. Az évkezdeti áhítatos melegség keveredik a jövőbe néző felelősség tudatával. Az év elején egymás felé kinyújtott imakarok az összetartozást, a krisztusi békét sugallják.
Igehely: Jn 3:31-36; Kulcsige: Jn 3:31 „Aki felülről jön, az felette van mindenkinek. Aki a földről való, földi az, és földiekről szól. Aki a mennyből jön, az felette van mindenkinek.”
Igeszakaszunk rámutat a mennyből jött Jézus Krisztus felsőbbrendűségére és örökkévalóságára: „Aki felülről jön, az felette van mindenkinek.” Mindenkinek tudnia kell ezt.
Igehely: Jn 3:22-30; Kulcsige: Jn 3:30 „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.”
Jézus Júdea földjére ment tanítványaival, és ott keresztelt. János tanítványai vitték a hírt, hogy Jézus, aki Jánossal volt a Jordánon túl, keresztel, és mindenki hozzá megy. János tanítványait nagyon felzavarta az, amit hallottak Jézus munkájáról.
Igehely: Jn 3:13-21; Kulcsige: Jn 3:17 „Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.”
Jézus azt szeretné, ha mindenki üdvözülne. „És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie.” Jézus a keresztre való felemeltetéséről beszél. Ez megmentheti azokat, akik a bűn marásától menekülni szeretnének.
Igehely: Jn 3:1-12; Kulcsige: Jn 3:3 „Jézus így válaszolt: Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.”
Jézus beszélgetése Nikodémussal sok tanulságot közvetít. A beszélgetés éjszaka volt. Egy zsidó tanító elismerte, hogy Jézus Istentől jött. A jelek, amiket látott, közelebb vitték hozzá. Éjjel jött, hogy minél kevesebben lássák, és ne legyenek ott Jézus körül mások a beszélgetés ideje alatt.
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?