Igehely: Mt 11:7–15; Kulcsige: Mt 11:11 „Bizony mondom nektek: az asszonytól születettek között nincs nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála.”
Nagy Dáriusz Kr.e. 500-ban megépítette a híres Királyi utat, amely korának egyik legmodernebb útja volt. Az utat a római idők után is használták. Kiváló minőségének köszönhetően a postai futárok hét nap alatt 2699 kilométert tudtak rajta megtenni.
Igehely: Mt 11:1–6; Kulcsige: Mt 11:4 „Jézus így válaszolt nekik: Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok.”
A tanítványok feladata minden időben az, hogy mesterük parancsát teljesítsék. Jézus parancsát az általa elhívott 12 tanítvány teljesítette. Keresztelő János parancsát pedig azok a tanítványok, akiket Jézushoz küldött. De miért is küldte János Jézushoz a tanítványait?
– Mt 10:40–42; Kulcsige: Mt 10:42 „Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony mondom nektek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát.”
Az Úr Jézus arra tanít bennünket, hogy legyünk készek befogadni tanítványait, és ellátni őket mindennel, amire szükségük van. Egy pohár hideg víz is sokat jelent, de lehet ennél többet is adni azoknak, akik életüket Krisztus követésére szentelték.
Igehely: Mt 10:34–39; Kulcsige: Mt 10:39 „Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.”
A 38. versben egy olyan eszközről olvasunk, ami a szenvedést és a halált jelentette: a keresztről. Ez egy olyan kereszt, amit a tanítvány fel kell, hogy vegyen. A 39. igevers a döntésünk két következményét mutatja be. Mind a két embertípus életéből két képet látunk.
Igehely: Mt 10:28–33; Kulcsige: Mt 10:30 „Nektek pedig még a hajatok szála is mind számon van tartva.”
Nagyjából tízéves lehettem, amikor a szüleimmel egy számomra akkor nagyon nagynak tűnő bevásárlóközpontba mentünk el. Ahogy haladtunk a sorok között, édesapám megkért, hogy maradjak a kosár mellett addig, amíg elmennek kiválasztani valamit. Ott álltam és nézelődtem.
Igehely: Mt 10:24–27; Kulcsige: Mt 10:24 „Nem különb a tanítvány a mesterénél, sem a szolga az ő uránál.”
Jézus nagyon jól tudta, hogy az az út, amire elhívja a tanítványokat, egy nehéz út. A 24–25. vers erről beszél. Ha Jézus szenvedett, ha a szolgálatát félremagyarázták, mennyivel inkább fognak minket is, tanítványokat, elítélni és bántani.
Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”
„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.