Mindennapi áhítatok

2018. április 3., kedd

Igehely: Róm 8:9–11; Kulcsige: Róm 8:11 „Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.”

Amikor őszinték vagyunk magunkhoz, akkor folyton szembesülünk azzal, hogy nem tudunk úgy beszélni, viselkedni, reagálni, ahogyan szeretnénk, ahogyan a Szentlélek tanítja nekünk a Bibliából. Ebbe sokszor belefáradunk, és elkönyveljük, hogy ez olyasmi, ami nem is sikerülhet itt a földön.

2018. április 2., hétfő

Igehely: Lk 24:36–49; Kulcsige: Lk 24:41 „Amikor pedig még mindig hitetlenkedtek örömükben, és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok?”

A hitetlenkedéssel bizonytalanság, szorongás és félelem jár együtt. A feltámadt Megváltó első szava a megrémült tanítványokhoz nem csupán a békesség kívánása volt: az isteni békesség a köszöntéssel együtt a szívükbe költözött.

2018. március 31., szombat

Igehely: Lk 23:47-56; Kulcsige: Lk 23:52 „Ő elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.”

Isten igéje a Gal 6:9a-ban a következőket tanítja: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el.” Az ilyen tettekre mindig szükség van, még akkor is, ha mi fáradékonyak vagyunk. Az is megtörténhet, hogy a jó cselekvése előtt mérlegelünk, megéri-e, megérdemli-e, vagy most van-e ennek az ideje?

2018. március 30., péntek

Igehely: Lk 22:66-23:25; Kulcsige: Lk 22:20-21 „Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. De íme, annak a keze, aki elárul engem, az enyémmel együtt van az asztalon.”

Miután a Júdás által vezetett sereg nagycsütörtök éjszaka a Gecsemáné kertben elfogta, Jézust a főpap házába vitték. Az őrizők kigúnyolták és megverték. Ügyében ítéletet nem hozhattak, mert éjszaka volt.

2018. március 29., csütörtök

Igehely: Lk 22:1-23; Kulcsige: Lk 22:19 „És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és e szavakkal adta nekik: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”

Már nagyon közel volt a zsidók húsvétja. Ilyenkor nagy sokaság jött Jeruzsálembe, néha az ünnep alkalmával százezren is tartózkodtak a városban és környékén. A főpapok és írástudók elhatározták, hogy megölik Jézust.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Lk 10:17–24 Kulcsige: Lk 10:21 „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: «Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.»”

Harminc évvel ezelőtt jelent meg egy film, amely Lukács evangéliuma alapján mutatta be Jézus életét. Több nyáron is levetítettem ezt a filmet kultúrházakban, sátrakban, utcán, még kocsmák udvarain is. Összességében vagy negyven alkalommal néztem meg, de nem tudtam megunni! A nézőket is megragadta, mert bemutatott egy mosolygós, derűvel, örömmel teli Jézust. Az emberek könnyen azonosultak vele. Ugyanakkor sokan a hívők közül megbotránkoztak: szerintük Jézus szentebb, visszafogottabb és komolyabb volt.