2017. augusztus 8., kedd

DÉLELŐTT | 
Mert Krisztus erre kér minket

Igehely: Lk 6:37-42; Kulcsige: Lk 6:38 „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.”

Megváltónk arra kér, hogy adjunk. Ez azt jelenti, hogy van mit adnunk; hogy képesek vagyunk arra, hogy adjunk; hogy van, kinek adni, és hogy van alkalom is arra, hogy adjunk. De mit kell adnunk embertársainknak? Ítélkezés mentes és alázatos lelkületből áradó, mentő szeretetünk sokféle kifejezését. Megbocsátást. Segítőkészséget. Anyagi javakat. Azért tudunk adni, mert kaptunk mi magunk is. A Krisztus Jézus utasításaira figyelve javainkból, kincseinkből másokat részesíteni nem bonyolult feladat. Csalárd szívünkre hallgatva nem csak bonyolult, hanem lehetetlen: Megváltónk nélkül nincs bennünk semmi jó, és semmi jót nem cselekedhetünk. Áldassék Neve, mert nem olyan mértékkel mért nekünk, mint amilyennel mi mértünk Neki! Szegénnyé lett érettünk, hogy minket gazdaggá, a jó cselekvésében is gazdaggá tegyen. Komolyan veszem-e Jézus kérését, parancsát? Azt adom-e embertársaimnak, amit valóban elvár az Úr tőlem? Amikor anyagi javakat adok, átragyog-e rajtam keresztül az Ő minden embert drágának és becsesnek tartó szeretete?

Kiss Lehel

DÉLUTÁN | 

Bizalom az igaz Bíró előtt

Igehely: Jer 11:20 „Ó, Seregek Ura, igaz bíró, vesék és szívek vizsgálója! Hadd lássam, hogy állsz bosszút rajtuk, mert eléd tártam ügyemet!”

Van úgy, hogy teljesen elhagyatottnak érzi magát az ember. (1) Amikor a legközelebbi barát, rokon ellenségesen viszonyul hozzád csupán azért, mert részrehajlás nélkül kimondod az igazságot, inted őt a jóra. (2) Amikor gúnyolnak vagy bántanak, mert az Úrról beszélsz, a megtérésről, arról, hogy van egy másfajta élet is, hogy van egy szebb jövő, de van kárhozat is. (3) Amikor nincs, nem találsz egy bizalmas személyt, akitől segítséget, vigaszt kapnál. Az ilyen helyzetekben jelenhet meg a bosszúállás érzete. Nagyon fájó és lehangoló állapot az ilyen. Ehhez hasonló élethelyzetben fordul Jeremiás az egyetlen igaz Bíróhoz, Istenhez. Ne küzdj egyedül a gondjaiddal, és ne próbálj megoldást találni, igazságot tenni. A legfontosabb pedig, hogy ne ragadj le a bosszú gondolatánál. Jeremiás kérésére az Úr így válaszol: „Én megbüntetem őket…” (22.v.) Lehet, hogy nem az Úr ügyéért érnek bántalmak, szenvedések, és szívesen bosszúért kiáltanál, de ne tedd, mert az Úr mondja: „Ne álljatok bosszút önmagatokért… enyém a bosszúállás, én megfizetek” (Róm 12:19). Hozd az Úr Jézushoz ügyedet (mert ő elszenvedte a bosszút, a büntetést), és bízd rá bizalommal!

Mátis Csaba

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?