Mindennapi áhítatok

2018. május 30., szerda

Igehely: Jn 6:5-13; Kulcsige: Jn 6:9 „Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyi embernek?”

Jézust nagy sokaság követi. Egész nap hallgatják tanítását, de a nap végére elfáradnak és megéheznek. Az Úr nem csak a lelki-, de a testi szükségükre is gondot visel. Jó megtapasztalni Istennek életünk minden szükségére kiterjedő gondviselését. Esőt ad mind jókra, mind gonoszokra.

2018. május 29., kedd

Igehely: 2Kir 5:1-5; Kulcsige: 2Kir 5:3 „Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljutna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná a bélpoklosságából.”

Egy kislány messze került hazájából, Izrael földjéről. Édesapja és édesanyja részéről olyan nevelésben részesült, hogy ifjú gyermekkorban megismerte Izrael Istenét. Ez volt az oka, hogy távol a szüleitől sem esett kétségbe.

2018. május 28., hétfő

Igehely: 1Sám 3:1-21; Kulcsige: 1Sám 3:9 „Azért ezt mondta Éli Sámuelnek: Menj, feküdj le, és ha újból szólít, ezt mondd: Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád! Sámuel elment, és lefeküdt a helyére.”

Sámuel a Szent Sátornál, Éli pap mellett élte ifjú éveit. A főpap fiai és a nép bűnei miatt ritkán jelent meg ott Isten dicsősége, ezért ritkán kaptak isteni kijelentést is. Éli főpap ismerte az Isten hangját, mert fiatalabb korában kijelentést nyert tőle.

2018. május 27., vasárnap

Igehely: Jn 1:9-14; Kulcsige: Jn 1:12 „Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében.”

Egy történet szerint volt egy ember, aki egy pincelakásban élte életét. Szerény otthonába csak egy kis ablaknyíláson át szűrődött be a napfény. Amikor a nap kósza sugarai áthatoltak a szűk nyíláson, szívét megörvendeztette. Minden nap várta a napfelkeltét, mert szerette a világosságot.

2018. május 26., szombat

Igehely: Ef 1:1-14; Kulcsige: Ef 1:13 „Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel.”

Pál apostol felsorolja azokat a lelki áldásokat, amelyek biztosítva vannak mindazoknak, akik hisznek Jézus Krisztusban. A mennyei világ áldásaiban részesülni a legnagyobb kiváltság, amit csak el lehet képzelni ebben a földi életben.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Sám 16:4–13 Kulcsige: 1Sám 16:11 „Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb – felelte ő –, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.”

Dávidnak ez az útja – pásztorságtól a királyságig – arra emlékeztet bennünket, hogy Isten gyakran a legkevésbé valószínű jelölteket választja a legnagyobb céljaira. Amikor Sámuel eljött, hogy Isai fiai közül felkenje Izráel következő királyát, a legfiatalabb fiúra a legkevésbé sem gondolt. Isai és minden ember, aki akkor ott jelen volt, azt nézte, ami a szem előtt van; vagyis a kor elvárásainak, normáinak megfelelően ítélték meg a jelölteket. Isten azonban látja azt, amit mások nem, vagy nem is akarnak, mert más a kor aktuális elvárása – a neki szentelt szívet.