2018. május 31., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Isten gyermekei vagyunk, de feltételekkel

Igehely: 1Jn 3:1-10; Kulcsige: 1Jn 3:1

Isten gyermekei azok, akik befogadták Jézus Krisztust. Akik életük Urává tették, azok Istentől születtek. Kedves olvasó! Megtörtént ez már a te életedben is? Befogadtad-e Jézust, és el tudod-e mondani meggyőződéssel, hogy Isten gyermeke vagy? Ha ez még nem történt meg, tedd meg most. Ha befogadtad őt, rendelkezel-e azzal a bizonyossággal, hogy Isten gyermeke vagy? Mert azzá lettél, amikor ez a csodálatos esemény megtörtént az életedben. Isten maga mondja ezt. Ő soha nem hazudik, s meg nem csalna. Teljes bizalmadat vesd Bele! Aki bűnben él, vagy csak egy bűnt is megtűr életében, az Isten törvényét szegi meg. Jézus Krisztus azért jött e világra, hogy az ördög munkáját lerontsa. Ezért szükséges, hogy engedjünk Igéje és Szent Lelke vezetésének. Meg kell tisztulnunk minden felismert bűntől. Tegyük az Ő akaratát, akkor az igazságot tesszük, és fokozatosan hasonlítani kezdünk majd Jézus Krisztushoz. Addig végzi ezt a megtisztító és megszentelő munkát az életünkben, amíg a Krisztus képét meglátja Isten bennünk, és az emberek is felismerik, hogy szeretjük az Urat, és testvéreinket egyaránt.

Kelemen Sándor Tomi

DÉLUTÁN | 

Egy áldott házaspár

Igehely: ApCsel 18:24-28

Akvila és Priszcilla az efézusi gyülekezetben felfigyeltek a fiatal alexandriai származású zsidó férfira, aki helyesen hirdette a Jézusról szóló igéket, de szolgálatában voltak hiányosságok. Ez a házaspár kész volt segíteni annak, akinek erre szüksége volt. Nem sajnálták idejüket, a befektetett energiát, talán otthonukat sem. Azt akarták elérni, hogy a fiatal szolgatársuk „még helyesebben” hirdesse a Jézusról szóló igéket. Az ilyen befektetés mindig hasznos és építő. Kész vagy időt, energiát befektetni, talán egyebet is, hogy másnak hasznára lehess, hogy az evangélium ügye előre haladjon, terjedjen a jó hír?

Akvila és Priszcilla kellő tapintatossággal tudtak segítségére lenni Apollósnak, nem a nyilvánosság előtt oktatták ki. Nem nézték le fiatalabb szolgatársukat, nem mondták, mi nála sokkal jobbak vagyunk, vagy ő sosem lesz olyan, mint mi, és neki még sok tanulnivalója van. Úgy közeledtek feléje, hogy az építő legyen számára, és bátorító a szolgálatban.

Imádkozzunk, hogy gyülekezeteinkben sok ilyen házaspár legyen, akik maguk is hűséges szolgái az Úrnak, és más szolgatársaknak is áldásul lehetnek.

Rajna Ottó

 Napi áhítat

– Mt 20:29–34; Kulcsige: Mt 20:34 „Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.”

Különös, ahogy Isten minden ember szívéhez utat talál. Az sem lehet akadály, ha nem lát. A két vak „meghallotta, hogy Jézus arra megy el”. Olyat is láttam, hogy evangélizáció végén siket ember jött előre, hogy megnyissa szívét Jézusnak, pedig nem volt jeltolmács. Az evangélium válasz az elesett embernek, ezért beleillik a lelkébe. Jézus azért jött, hogy örömhírt mondjon a szegényeknek. Erre érzett rá a két vak, és nem lehetett akadály az, hogy nem látnak, de az őket helyre utasító tömeg sem.