Igehely: ApCsel 19:8–16 Kulcsige: ApCsel 19:10 „Ez két éven át tartott, úgyhogy mindazok, akik Ázsiában laktak, meghallották az Úr igéjét, mind a zsidók, mind a görögök.”
Egy különösen eredményes időszakról olvashatunk, amit Pál apostol (újból) Efézusban tölt, hiszen szolgálatának hatása messze túllépi a város határait.
Mi lehetett ennek az alapja, emberi oldalról? Rendszeresség. Az apostol eljárt a zsinagógába (általában saját népénél kezdte a munkát). Nem eljárogatott, amikor épp kedve volt, hanem rendszeresen tette ezt. Felkészültség. Mit tett a zsinagógában? Szólt, vitázott, meggyőzött. A vita nem veszekedés, hanem érvek ütköztetése. Ehhez komoly felkészültség szükséges. Nyilván az apostol az Írások alapján érvelt. Kitartás. A kezdet nem hozott elsöprő sikert, de ez nem feladásra késztette, hanem új utak keresésére, amit a pogányoknál talál meg. Ezt a munkát aztán két évig folytatja. Nem teszi védjegy alá módszereit, de nem is kell, mert maga Isten mutatja meg, hogy a másolás nem működik (lásd Skéva fiai).
Mindez nem recept arra, hogy „hogyan legyünk sikeresek 3 lépésben.” De odaszánjuk az időt a felkészülésre? Rendszeresek és kitartóak vagyunk az Úr munkájában? Ez az az alap, amit az Úr meg tud áldani.
Szekrényes József
Igédről nem feledkezem meg
Igehely: Zsolt 119:9–16 Kulcsige: Zsolt 119: 16 „Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg.”
A 119. zsoltár második versszaka, ahol az eredetiben minden vers a héber ábécé második betűjével (béth) kezdődik, az Isten törvényével, igéjével való kapcsolatunk teljes életciklusát bemutatja. Próbáljuk ezt az alapoktól a kiteljesedés felé haladó sorrendben megfigyelni.
Mindenekelőtt őszintén kell keresnem Őt: „Teljes szívből kereslek téged.” Aztán kívánom az Úr beszédét: „Taníts meg rendelkezéseidre!” Befogadom, magamévá teszem, nem engedem elsuhanni a hallott igét: „Szívembe zártam beszédedet.” Gondolkodom azon: „Utasításaidon elmélkedem.” „Ajkam fölsorolja szád minden döntését”, vagyis megtanulom kívülről, mert nem akarok arról megfeledkezni. Tudom, hogy mindez abban segít, hogy ne vétkezzem. Nem valamilyen kényszerből fordítok erre ennyi energiát, ellenkezőleg: „gyöyörködöm rendelkezéseidben.”
De nem maradok meg csak az elmélet szintjén, hanem aszerint is élek. Ugyanakkor alázatosan elismerem, hogy egyedül, saját erőből ez nem működik, ezért kérem az Úr támogatását: „ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól!”
Legyen előttünk példa a zsoltáros viszonyulása Isten igéjéhez!
Szekrényes József
