Mindennapi áhítatok

2019. október 4., péntek

Igehely: Róm 15:14-33; Kulcsige: 15:20 „Ezért úgy tartottam becsületesnek, hogy az evangéliumot ne ott hirdessem, ahol Krisztust már ismerik, hogy ne idegen alapra építsek.”

Amikor a gyülekezetben jelen van és kiteljesedik a szeretet, az elfogadás, az egymásra figyelés, a gyöngédség és a hit általi reménység az mind nagyon szép. De ha ezek mind csak öncélúak maradnak, akkor bizony a gyülekezet előbb - utóbb hanyatlásnak indul.

2019. október 3., csütörtök

Igehely: Róm 15:8-13; Kulcsige: 15:13 „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.”

A gyülekezetet Istennek Szentlelke keltette életre és a hitből fakadó élő reménység élteti évszázadokon, évezredeken keresztül. Ez a reménység pedig nem szégyenít meg, mert Isten ígéreteire alapszik. Isten ígéretei igenek és ámenek, vagyis valóságosak és megbízhatók.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Gal 5:22–23; 2Pt 1:3–8 Kulcsige: 2Pt 1:6 „Az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet.”

Emlékszem, körülbelül 10 éves lehettem, amikor édesapám elvitt Erőss Zsolt előadására. Azelőtt is hallottam a magas hegyekről, a Himalájáról, hogy milyen nehéz azokba a magasságokba feljutni. De amikor az ő beszámolóját hallgattam, láttam a képeket és a videókat, amelyeket készített, akkor jobban megértettem, hogy mivel is jár egy ilyen expedíció. Hiszen találkoztam valakivel, akinek már sikerült eljutni a Föld legmagasabb pontjára. Hasonló dolog történik, amikor Istennel találkozunk. Mi nem tudjuk, hogy mit jelent igazán Istennek tetszően élni.