2025. augusztus 12.,  Klára

Mindennapi áhítatok

2020. június 21., vasárnap

Igehely: 1Sám 2:27-36; Kulcsige: 1Sám 2:30 „Ezért így szól az Úr, Izráel Istene: Bár határozottan megmondtam, hogy a te házad népe, a te családod fog örökké színem előtt járni, most mégis így szól az Úr: Nem így lesz! Mert akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget szerzek, de akik engem megvetnek, gyalázatra jutnak.”

A Sátán mindig Isten népe ellen ügyködik, és az utóbbi időben egyre jobban támadja a családokat. Mai igénk figyelmeztet, hogy vigyázzunk, mert a Sátán legfőbb célpontja a szolgálattevők családja!

2020. június 20., szombat

Igehely: Lk 15:11-24; Kulcsige: Lk 15:24 „Mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek.”

Igen nehéz dologgal kellett megbirkóznia az apának. Amikor a kisebbik fiú azt mondja, hogy kéri a vagyona ráeső részét, tulajdonképpen azt az üzenetet adja át, hogy bárcsak meghalnál. Aztán végignézi, ahogy a fia összecsomagol és lelép. Vajon mondott egy ‘viszlát’-ot?

2020. június 17., szerda

Igehely: 1Pt 2:15-17; Kulcsige: 1Pt 2:17 „Mindenkinek adjátok meg a tiszteletet, a testvéreket szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.”

Mindennap találkozunk emberekkel. Számít-e az, ahogy hozzájuk viszonyulok? Például, köszönőviszonyban vagyok a szomszédaimmal? Hogyan tekintek a munkaadómra? Hogyan bánok idős szüleimmel? Mi az első reakcióm, amikor megállít a rendőr?

2020. június 16., kedd

Igehely: Zsolt 19:8-15; Kulcsige: Zsolt 19:8 „Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt.”

Az ismeretszerzésnek egyik fontos feltétele az olvasás. A Bibliát nem elég csak vasárnap hallgatni, hanem mindennap olvasni kell. Feleségemmel már a kapcsolatunk kezdetén eldöntöttük, hogy a családi áhítatnak fontos szerepe lesz életünkben.

Keresés az elmélkedések közt

2025. augusztus 12., kedd

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.