Igehely: Mk 7:31-37; Kulcsige: Mk 7:34 „Azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: Effata, azaz: Nyílj meg!”
Amikor valamelyik testrészünk vagy szervünk nem tudja betölteni a szerepét, amiért teremtve lett (ez esetben a fül és a nyelv), az lehet a gonosz munkája, úgy testi, mint lelki szinten, mert az a célja, hogy alkalmatlanná tegyen minket.
Igehely: Mk 7:24-30; Kulcsige: Mk 7:30 „Amikor hazaért az asszony, látta, hogy gyermeke az ágyon fekszik, és az ördög már kiment belőle.”
Az Istennek tetsző hit „a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés” (Zsid 11:1). Mózes hitéről azt olvassuk, hogy a megjutalmazásra tekintett, mint aki látja a láthatatlan Istent (Zsid 11:26-27).
Igehely: Mk 7:14-23; Kulcsige: Mk 7:23 „Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek, és teszik tisztátalanná az embert.”
Az eledel nem tehet tisztátalanná senkit, legfeljebb beteggé. „Ami az emberből kijön, az teszi őt tisztátalanná” (20.v.), és láthatóvá teszi, hogy mi van a szívében. Mert mindenkiből az jön elő, ami benne van, szokták mondani.
Igehely: Mk 7:9-13; Kulcsige: Mk 7:13 „És így érvénytelenné teszitek az Isten igéjét a ti továbbadott hagyományotokkal. De sok más ehhez hasonlót is tesztek.”
A médek és perzsák törvényeiről mindannyian tudjuk, hogy visszavonhatatlanok voltak, legfeljebb az ellensúlyozás érdekében gyártottak egy másikat (Eszt 8:8-13). Isten igéje, törvénye viszont örökérvényű, minden betűje beteljesedik (Mt 5:18)!
Igehely: Jak 1:5-12; Kulcsige: Jak 1:5 „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.”
A házastársak egymáshoz való ragaszkodása nem csupán testi vonzalmon alapuló közelség, hanem lelki és érzelmi közelséget is jelent. Isten ereje olyanokon ragyog fel, akik élő közösségben vannak a bölcsesség forrásával, Jézus Krisztussal.
Igehely: 1Kor 13:4-7; Kulcsige: 1Kor 13:7 „Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.”
Mutasd meg a társadnak, hogy ő nagy érték a szemedben. Bánj úgy vele, mint aki értékes.
Igehely: ApCsel 14:8–20 Kulcsige: ApCsel 14:11 „Amikor a sokaság látta, amit Pál tett, likaóniai nyelven így kiáltottak: Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban!”
Pált és Barnabást egyik nap istenítették, másnap pedig megkövezték. Döbbenetes, hogy ilyen rövid időn belül ilyen végletekre képes az ember! Míg a csoda elég volt arra, hogy Pált és Barnabást Zeusznak és Hermésznek higgyék, arra már nem volt elég, hogy az általuk hirdetett üzenetet befogadják. Látták a csodát, és úgy reagáltak, ahogy a hitük szerint természetes volt: a sánta gyógyulása csakis az istenük tette lehet. Hiába a csoda, ha az ember a saját elvárásán vagy meggyőződésén kívül nem hajlandó mást elfogadni.