Igehely: Zsid 10:1-10; Kulcsige: Zsid 10:7 „Akkor ezt mondtam: «Íme, itt vagyok, amint a könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat, Istenem.»”
Attól az időtől kezdve, hogy Isten szövetséget kötött választott népével, Áron és fiai első áldozatukat bemutatták az Úrnak a bűnök eltörlése végett, évszázadokon át megszámlálhatatlan áldozati állat vére lett kiontva a bűn eltörlése céljából.
Igehely: Zsid 9:23-28; Kulcsige: Zsid 9:28 „Úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.”
A rendszeresen bemutatott ószövetségi áldozatok nem voltak képesek végleges megoldást nyújtani az emberiség bűnének kérdésére. A végleges megoldáshoz ennél különb áldozatra volt szükség, Krisztus tökéletes, bűntelen áldozatára a kereszten.
Igehely: Zsid 9:15-22; Kulcsige: Zsid 9:22 „A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.”
Isten már az Ószövetségben megígérte a próféta által, hogy új szövetséget köt népével. Jézus Krisztus szenvedett és meghalt a kereszten a szövetség megkötése előtt elkövetett bűnök váltságáért, a világ összes bűnéért, és az Atya előtt közbenjárónkká lett.
Igehely: Zsid 9:11-14; Kulcsige: Zsid 9:11 „Krisztus pedig mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való.”
Krisztus Urunk, mint örökkévaló Főpap jelent meg az idők teljességének idején, és önmaga feláldozása által tökéletes váltságot szerzett az elbukott ember számára.
Igehely: Zsid 9:1-10; Kulcsige: Zsid 9:9 „Példázat ez nekünk a mostani időre, mert ott olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem tudják lelkiismeretében tökéletessé tenni azt, aki az áldozatot bemutatja.”
A múltban folyó ószövetségi istentiszteleti rendet e sorok születésének idején az író valóságként mutatja be. A még folyamatban levő régi gyakorlatokat látjuk, amelyek nem voltak képesek megtisztítani a lelkiismeretet, sem tökéletessé tenni az áldozót.
Igehely: Zsid 8:10-13; Kulcsige: Zsid 8:10 „Törvényeimet elméjükbe adom, és szívükbe írom azokat, és Istenük leszek, ők pedig az én népemmé lesznek.”
Nagy kísértés, hogy csupán az emberi dolgokra figyeljünk, a körülöttünk lévő világra, arra, hogy mit cselekszik az egyes ember. Itt az Úr szólítja meg népét, és ragadja meg figyelmét.
Igehely: Jn 10:31–42 Kulcsige: Jn 10:35 „Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni.”
Az Úr Jézus idejében élő farizeusok semmiképpen nem tudták elfogadni, hogy Ő az Isten Fia, az Atyától lett elküldve, és az Atyával egy. Sőt ezt káromlásnak minősítették, és ezért meg akarták Őt kövezni. A farizeusok és az írástudók nem tudták ezt megérteni, mert nem tartoztak a Jó Pásztor juhai közé.
Isten adhat és adott is némely személyeknek tekintélyt, hatalmat, hogy igazságot és törvényeket alkossanak. Azt olvassuk: „istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan” (Zsolt 82:6). De megmásíthatatlan és érvényteleníthetetlen törvényt csak Isten adhat.