Igehely: 2Thessz 2:13-17; Kulcsige: 2Thessz 2:15 „Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok.”
Az ámítás, tévelygés és hitehagyás korában nagyon aktuális számunkra ez a felszólítás. Az utolsó idők sodrásában – amikor az igaz is alig menekül meg (1Pt 4:18) – kell-e ennél időszerűbb felhívás? Álljatok szilárdan! Sok hasonló felszólítást találunk a Szentírásban.
Igehely: Mk 13:21-37; Kulcsige: Mk 13:22 „Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat.”
A Mester végidőkről szóló tanítása válasz a tanítványok kérdésére.
Igehely: Mk 13:9-20; Kulcsige: Mk 13:11 „Amikor pedig elhurcolnak és átadnak titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok, hanem azt mondjátok, ami megadatik nektek abban az órában, mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szentlélek.”
Egy másik nagyon fontos dolog, amire Jézus felhívja tanítványainak a figyelmét, és fel is készíti őket, az a szenvedés. A Krisztus követéséért és a róla szóló bizonyságtételért a tanítványokra a végidőkben nagy szenvedés vár.
Igehely: Mk 13:3-8; Kulcsige: Mk 13:6 „Sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok! – és sokakat megtévesztenek.”
A templom lerombolásáról szóló jövendölés a tanítványokban felveti az érdeklődést a világ végéről, és az Isten uralmának végleges és nyilvánvaló eljöveteléről.
Igehely: Mk 13:1-2; Kulcsige: Mk 13:2 „Jézus ezt mondta neki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”
Amint Jézus utoljára hagyta el a templomot halála előtt, egyik tanítványa megpróbálta felkelteni az érdeklődését a templom, és az azt körülvevő épületek nagyszerűségére. A tanítványokat foglalkoztatták a ragyogó építészeti megoldások, a hatalmas kövek beépítésének módja.
Igehely: Mk 12:41-44; Kulcsige: Mk 12:44” „Mert mindannyian a fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije csak volt, az egész vagyonát.
A tanítványok figyelmét Jézus egy szegény özvegyasszonyra irányítja, aki nem sokat számít az emberek szemében, de mert szívében Isten iránti őszinte szeretet él, ezért nagyon értékes Őelőtte. Ennek az özvegyasszonynak teljesen ellentétes a magatartása az írástudókéval.
Igehely: Ef 6:5–9; Kulcsige: Ef 6:6 „Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből.”
Isten a teremtéskor az uralkodás feladatával bízta meg az embert. Erejét, hatalmát gondoskodásra kellett felhasználnia. A bűnesetkor megjelent az egymáson való uralkodás ténye is. Amíg Isten ellenőrzése alatt marad az uralom, addig a gondoskodáson van a hangsúly; mihelyt kikerül Isten ellenőrzése alól, hamarosan elnyomássá, leigázássá fajul.