Igehely: Gal 1:11-12; Kulcsige: Gal 1:11 „Tudtotokra adom, testvéreim, hogy az evangélium, amelyet én hirdettem, nem embertől való.”
Az evangélium legtöbbünk számára azt az írást jelenti, amely elbeszéli Jézus életét. A profán görögben az evangélium jó hírt, vagy örömhírt jelentett, különösképpen győzelmet bejelentő hírt.
Igehely: Jn 20:24-31; Kulcsige: Jn 20:31 „Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.”
A baptista hitvallás első pontjából kiderül, hogy a Szentírásból „megismerhetjük Istent, az örök élethez vezető utat, és azokat az elveket, amelyek alapján Isten meg fogja ítélni az emberiséget.” János evangéliuma elejétől a végéig ezt az üzenetet fejti ki.
Igehely: Jn 1:1-18; Kulcsige: Jn 1:1-2 „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. Ő kezdetben Istennél volt.”
Az Ige (görögül Logosz) szószerinti fordításban szót, beszédet jelent.
Igehely: 1Kor 9:24-27; Kulcsige: 1Kor 9:25 „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.”
Ha elfogadtad Jézust, és tagja lettél a gyülekezetnek, az csak a kezdet, még nem a célba érkezés. A cél, amelyet Pál másoknak megmutatott, a maga számára is kötelező érvénnyel bírt. Nem lépett ki azok sorából, akik Jézusnál szabadulást keresnek. Úgy élt, mint a korinthusiak mintaképe.
Igehely: ApCsel 18:1-6; Kulcsige: ApCsel 18:6 „Amikor azonban ellene szegültek és szidalmazták, lerázta ruhájáról a port, és ezt mondta nekik: Véretek a ti fejetekre szálljon: Én tiszta vagyok! Mostantól fogva a pogányokhoz megyek.”
Miután kitört az ellenségeskedés, Pál kénytelen volt elhagyni a zsinagógát és a szomszédos házban folytatta munkáját. Távozásakor elmondhatta, hogy mindenki vérétől tiszta, hisz az üdvösség útját nem titkolta előlük. Nem mindenki mondhatja ezt el, amikor távozik valahonnan.
Igehely: ApCsel 15:36-16:5; Kulcsige: ApCsel 16:1-2 „gy jutott el Derbébe, majd Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak és egy görög apának a fia, akiről jó bizonyságot tettek a lisztrai és ikóniumi testvérek.”
Engesztelhetetlennek tűnik Pál? Túl szigorú? Vagy csak következetes? Aki nem fáradozott vele, amikor tehette volna, nem vette fel a munka terhét, amikor szükség volt rá, most ne jöjjön vele a gyümölcsöket learatni. Előbb mutassa meg a változást, a hűséget kis és nagy dolgokban.
Igehely: 1Sám 16:4–13 Kulcsige: 1Sám 16:11 „Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb – felelte ő –, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.”
Dávidnak ez az útja – pásztorságtól a királyságig – arra emlékeztet bennünket, hogy Isten gyakran a legkevésbé valószínű jelölteket választja a legnagyobb céljaira. Amikor Sámuel eljött, hogy Isai fiai közül felkenje Izráel következő királyát, a legfiatalabb fiúra a legkevésbé sem gondolt. Isai és minden ember, aki akkor ott jelen volt, azt nézte, ami a szem előtt van; vagyis a kor elvárásainak, normáinak megfelelően ítélték meg a jelölteket. Isten azonban látja azt, amit mások nem, vagy nem is akarnak, mert más a kor aktuális elvárása – a neki szentelt szívet.