Igehely: Róm 4:13-25; Kulcsige: Róm 4:20-21 „Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni.”
A cselekedetekben bízva nem lehet üdvözülni. Nem elég jónak, becsületesnek lenni, mindenkinek (akinek lehet) segíteni, és várni a dicső halált. Az ítéletkor mégsem lesz dicséretes, mert hit nélkül lehetetlen dolog Istennek tetszeni.
Igehely: Róm 8:36-39; Kulcsige: Róm 8:35 „Ki választana el minket Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver?”
Meddig mész el a hitedért? Az életedet is rá mered tenni? E nehéz kérdések őszinte megválaszolásához nem elég egy nagy levegőt venni, és mondani valami határozottat. Amit én tudok garantálni, az ehhez kevés lesz, még akkor is, ha mindent beleadok.
Igehely: 1Kor 13:1-2; Kulcsige: 1Kor 13:1 „Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom.”
A Krisztusról szóló helyes és őszinte tanúságtétel nem büszkévé, naggyá, vagy önelégültté fog tenni. A mondatok: „Én már annyi embernek bizonyságot tettem! Akkor is bátran szóltam, mikor… Én úgy elmondtam nekik....” lehetnek a zengő érc vagy pengő cimbalom hangjai.
Igehely: ApCsel 19:8-10; Kulcsige: ApCsel 19:8 „Azután eljárt a zsinagógába, ahol három hónapon át bátran szólt, vitázott, és igyekezett meggyőzni őket az Isten országának dolgairól.”
„Csak bátran! Menni fog! Meg tudod csinálni!” Egy nagyon fontos nap kezdetén, álmosan állva a tükör előtt elhangozhatnak hasonló önszuggeráló mondatok.
Igehely: 1Pt 3:15-17; Kulcsige: 1Pt 3:15 „Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”
Ez az igerész megláttatja Krisztust a gyakorlati életben. Milyen jó, hogy Péter ezt is tisztázni próbálja az elvtelen hétköznapokra nézve. A sürgős dolgok mókuskerekében rohan az élet, és te is vele, de egyszer csak frontálisan ütközöl valakinek a lelki kérdésével.
Igehely: Mt 10:16-33; Kulcsige: Mt 10:32 „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt.”
„Íme, én elküldelek titeket!” – Mondhatnád, hogy a tanítványokat küldi, azaz nem téged. Te nem is vagy misszionárius, lelkipásztor, nem vagy az a „nagy hívő” sem. Mondhatnád, hogy nem tudod, hogyan kell csinálni.
Igehely: Gal 5:22–23; Mt 11:27–30 Kulcsige: Mt 11:29 „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.”
Az Úr Jézusnak olyan elvárásai vannak a tanítványai felé, amik az (ó)emberi természettel teljesen ellentétesek, sőt megvalósítaniuk is lehetetlen volna, ha nem Ő lenne a Mesterük. Ismeri vérmérsékletünket, láthatatlan harcainkat, és tisztában van az emberek között való forgolódásunk minden aspektusával. Ezért beszél a megterhelődésről és megfáradásról, a lélek nyugtalankodásáról, amik rendszerint az emberi kapcsolatokban kialakuló egyenetlenségek, konfliktushelyzetek és a saját gyengeségünkre való összpontosítás miatt következnek be.