Mindennapi áhítatok

2021. október 10., vasárnap

Igehely: Jn 11:1-7, 17-45; Kulcsige: Jn 11:25-26 „Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?”

Ez az ötödik önarckép, amelyben a názáreti Jézus bemutatja magát kortársainak, ahogy a véges találkozik a Végtelennel, a múlandó az Örökkévalóval, a halandó az Élettel. Az örök Atya, a Szeretet, adta a Fiút, hogy az embernek örök élete legyen általa.

2021. október 9., szombat

Igehely: 1Jn 2:12-17; Kulcsige: 1Jn 2:12–13 „Írok nektek, gyermekek, mert megbocsáttattak bűneitek az ő nevéért. Írok nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írok nektek, ifjak, mert legyőztétek a gonoszt.”

Isten az Ő kegyelmességéből különös módon és személyesen is szól az emberhez életében többször is, hogy megmentse őt a kárhozattól. (Jób 33:14-17, 29) Ma is többféleképpen szólítja meg az embereket: igehirdetők, gyülekezet, média és különféle élethelyzetek által.

2021. október 8., péntek

Igehely: 1Tim 4:12-5:8; Kulcsige: 1Tim 4:12 „Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben.”

Mi, idősebbek gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy egy fiatal bizonyságtételét vagy szolgálatát leminősítjük, mondván: „majd meglátjuk néhány próba után.” Ez így is van, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mégiscsak az igéből szól, és őszintén, lelkesen szolgál.

2021. október 6., szerda

Igehely: Zsolt 100:1-5; Kulcsige: Zsolt 100:4b–5 „Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.”

Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! Ez a felszólítás arra buzdít, hogy dicsőítsük mi is Istent az Ő templomában, ahol a nagy dicsőítő sereg az angyalokkal együtt ünnepi indulót énekel. Vigadozással menjünk eléje, örömmel szolgáljunk, mert ez az a nap, amit az Úr szerzett.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”

Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?