Igehely: Gal 4:3-7; Kulcsige: Gal 4:4 „De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve.”
A Megváltó származásának legjelentőségteljesebb vonatkozása a mennyei Atya: „Isten elküldte Fiát” (4.v.). Isten az embert Fia által – aki szintén a törvény alávetettjeként, szolgaságra született – a szolgai státuszból kiváltja és fiaivá fogadja. „Mivel pedig fiak vagytok” (6.
Igehely: Mt 2:19-23; Kulcsige: Mt 2:23 „És amikor odaért, egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: «Názáretinek fogják őt nevezni.»”
Máté evangélista, a próféciákra alapozva, a Megváltó származására utal egy másik vonatkozásban is: „názáretinek fogják őt nevezni” (23.v.). Fülöp örömmel ad hírt Nátánaélnek a Messiásról, megemlítve azt is, honnan való.
Igehely: Mik 5:1 (Mik 5:2 – Károli) „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdani időkbe, a távoli múltba.”
Szemléld, és engedj te is az Úr csodálatos munkájának! Isten, üdvözítő tervét illetően, kiválasztja Dávid kicsiny városát, és egy császári rendelet által elvezeti Józsefet és terhes feleségét, Máriát, Betlehembe.
Igehely: Lk 1:30-33; Kulcsige: Lk 1:32 „Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját.”
Isten ígérete, amit Dávid királynak mondott: „házad és királyságod örökre megmarad, és trónod örökre szilárd lesz” (1Sám 7:16), az Úr Jézusban teljesedik be. Isten jelentette ezt ki Gábriel angyal által Jézus anyjának, Máriának.
Igehely: Zsid 7:11-25; Kulcsige: Zsid 7:14 „Mert ismeretes, hogy a mi Urunk Júdából származott, de ebből a törzsből származó papokról semmit sem mondott Mózes.”
Az Ószövetség papi szolgálatát végzők mind a Lévi törzséből származtak isteni utasítás szerint (4Móz 18:2). E rend szerinti papság időszaka és szerepe lejárt, az üdvösség szempontjából pedig „erőtlen és használhatatlan” (18.v.).
Igehely: 1Móz 22:15-18; Kulcsige: 1Móz 22:18 „És a te utódod által nyer áldást a föld minden népe, mert hallgattál szavamra.”
A Megváltó származása Ábrahámhoz kapcsolódik, aki a hit embere lett, kiállva a próbát, amelynek záró sorait olvastuk. Hogyan vált hithőssé? Ábrahám, aki hitt Istennek, még fiát is kész lett volna feláldozni, akiben az ígéretek beteljesedése bontakozott ki. Fiának végül nem kellett meghalnia.
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?