Igehely: Mk 3:1-8; Kulcsige: Mk 3:5b „Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.”
Jézus ismét megjelent a zsinagógában, csakhogy ezúttal ellenséges tekintetek követték minden mozdulatát. Ezek az emberek érzéketlenek voltak Jézus könyörületességét látva, nem örültek a természetfeletti gyógyításoknak sem, mert úgy vélték, hogy Jézus megszegi a szombatot.
Igehely: Jn 5:1-15; Kulcsige: Jn 5:8 „Jézus ezt mondta neki: Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!”
Jézus megünnepelte azokat az ünnepeket, melyek lényegében rá mutattak, Őt hirdették. Hogyan ünnepelt Jézus? Most úgy, hogy megjelent azok között, akik nem tudtak ünnepelni, akik megvetettek, tehetetlenek, betegek, vakok, sánták voltak.
Igehely: Mt 9:1-8; Kulcsige: Mt 9:6 „De azért, hogy megtudjátok, az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön – ekkor ezt mondta a bénának: Kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!”
Jézus gyógyításai közül az egyik legnagyobb jelentőséggel, figyelemfelkeltő erővel bír a ma olvasott eset. Mindenekelőtt megfigyelhetjük, hogy a béna tehetetlensége és másokra való utaltsága nem volt akadály, hanem sokkal inkább lehetőség Krisztus hatalmának a megnyilvánulására.
Igehely: Mk 1:40-45; Kulcsige: Mk 1:41 „Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: Akarom, tisztulj meg!”
„Ha akarod, meg tudsz tisztítani” (1:40b). A megtisztulni vágyó leprás számára nem az volt a kérdés, hogy Jézus meg tudná-e tisztítani, hanem az, hogy megtenné-e?
Igehely: Lk 4:37-41; Kulcsige: Lk 4:39a „Jézus ekkor fölé hajolva ráparancsolt a lázra, mire az elhagyta az asszonyt.”
Általában mindnyájunk elméjében ott van egy friss haláleset híre, egy súlyosan beteg neve, akire gondolunk, akinek a gyógyulásáért imádkozunk.
Igehely: Mk 1:21-27; Kulcsige: Mk 1:25 „Jézus ráparancsolt: Némulj el, és menj ki belőle!”
Mennyire érdekes, hogy egy tisztátalan lélektől megszállott kezdett el prédikálni szombaton a zsinagógában, miközben Jézus erővel, felülről származó hatalommal tanított.
Igehely: Zsolt 51:1–21 Kulcsige: Zsolt 51:8 „Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem.”
Az 51. zsoltár egy bűnbánati ima, amely Dávid szívéből fakadt, miután vétkezett Betsabéval. Sokat elmond arról a mélységes bánatról, amelyet e bűnök elkövetése miatt érzett, és arról az őszinte vágyáról, hogy Isten megbocsásson neki, és megtisztítsa őt. Bár Dávid nagyon mélyre zuhant, mindennél jobban vágyott arra, hogy Istennel való kapcsolata újra a régi legyen.