Mindennapi áhítatok

2024. január 7., vasárnap

Igehely: Mt 2:16–23; Kulcsige: Mt 2:16 „Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket ahhoz az időhöz mérten, melyet a bölcsektől megtudott.”

Ha emberi szemmel vizsgáljuk Jézus földi életét, elmondhatjuk, hogy az nem indult felettébb fényesen. Gondolhatnánk, hogy a születésének időzítése sem volt a legjobb, hiszen népszámlálás miatt utaznia kellett földi szüleinek.

2024. január 6., szombat

Igehely: Jn 16:12–15; Kulcsige: Jn 16:13 „Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.”

Amikor felszínesen gondolunk a vezetésre, általában negatív érzelmek töltenek el. Nem kívánjuk és nem szeretnénk, hogy valaki vezessen bennünket, sokkal vonzóbb számunkra, ha mi vezetünk másokat.

2024. január 5., péntek

Igehely: Préd 7:1–16; Kulcsige: Préd 7:14 „A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.”

A Préd 7:14 elénk tárja, hogy Isten úgy tervezte az emberi életet, hogy ne tudjuk kitalálni, mit hoz a holnap. Viszont, ha nem tudjuk, akkor milyen módon tudunk felkészülni a jövőre? Amilyen fontos a válasz, olyan egyszerű is: Istenben bízva, rá hagyatkozva.

2024. január 4., csütörtök

Igehely: Zsolt 103:1–10; Kulcsige: Zsolt 103:1-2 „Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!”

Az ember hamar felejt. Nem mindenkire érvényes ez, de sokunkra igen. Az Ige felhívja a figyelmünket, hogy ne felejtsük el, mennyi jót tett velünk az Úr! Életünk folyamán hányszor voltunk betegek? Legyen az akár fejfájás, akár súlyos betegség, ami műtétet igényelt.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jer 22:10-19 Kulcsige: Jer 22:15b-16 „De törvényesen és igazságosan járt el: ezért ment jól a dolga! Jogához segítette a nincstelent és szegényt, ezért ment jól a dolga! Így tesz, aki ismer engem – így szól az Úr.”

Az emberek általában törekszenek valamilyen módon az elismerésre. Igyekszenek, ha nem is maradandót, de pozitív hagyatékot tudni maguk mögött. Vannak, akik fizikai létesítményeket hoznak létre, mások szellemileg alkotnak nagyot, irodalom, zene területén. Egyeseknek szobrokat emelnek, másokat más módon ismernek el, jegyeznek az utókornak. A talentumait, tehetségét, tudását, tapasztalatait, hitét mindenki szeretné kamatoztatni legjobb belátása szerint.