Igehely: 1Móz 47:1-12; Kulcsige: 1Móz 47:7 „József apját, Jákóbot is bevezette, és odaállította a fáraó elé. Jákób áldást mondott a fáraóra.”
József bevezette Jákóbot a fáraó elé. (Nem mindennap van lehetőség megjelenni az uralkodó előtt!) Jákób köszöntötte a fáraót. A párbeszédből kiderül, hogy Jákób 130 éves, kevesek és nyomorúságosak voltak ezek az évek. Az Isten által választott ősatya nyomorúságos esztendőkről beszél.
Igehely: Zsolt 36:1-13; Kulcsige: Zsolt 36:10 „Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.”
Isten csodálatos szabadítása lett a miénk: „Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és Ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata” (Kol 1:13-14).
Igehely: 4Móz 24:1-19; Kulcsige: 4Móz 24:17 „Látom őt, de nem most, szemlélem, bár nincs közel. Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és a koponyáját Sét összes fiának.”
A csillag és a királyi pálca a próféciában Jézus Krisztust vetíti előre, aki Jákóbból jön fel, vagy Károli szerint: „csillag származik Jákóbból”. Nagy előszeretettel szólunk erről az igazságról a karácsonyi üzenetekben, különösen, ha a betlehemi csillag és a bölcsek történetére gondolunk.
Igehely: 1Jn 2:7-14; Kulcsige: 1Jn 2:7 „Szeretteim, nem új parancsolatot írok nektek, hanem régi parancsolatot, amely kezdettől fogva megvan nálatok: ez a régi parancsolat az az ige, amelyet hallottatok.”
Isten az Ő Igéjét tükörként állítja az ember elé, amit ha olvas és hallgat, felismeri benne önmagát: bűnös, elveszett, kárhozatra méltó. De meglátja Istent is az Ő szentségében, igazságában és meglátja Jézus Krisztust, aki egyetlen megoldás a bűneire.
Igehely: Zsolt 148:1-14; Kulcsige: Zsolt 148:12-13 „Ti, ifjak a leányokkal, öregek a fiatalokkal együtt dicsérjétek az Úr nevét! Mert csak az ő neve magasztos, fensége a föld és az ég fölé emelkedik.”
Dicsérjétek az Urat! - szólít fel a zsoltáríró újra és újra az olvasott zsoltárban. Dicsérjék Őt a mennyei seregek, a teremtett világ: nap, hold és csillagok! A természet elemei: villám, jégeső, köd, szélvihar Isten rendelését cselekszi.
Igehely: Róm 16:3-16; Kulcsige: Róm 16:4 „Ők értem saját életüket kockáztatták, és nekik nemcsak én vagyok hálás, hanem a népek valamennyi gyülekezete is.”
Kik Isten családjának tagjai? Azok, akik újjászülettek, és hit által befogadták Jézust a szívükbe. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek (Jn 1:12). Isten atyánk, mi gyermekei. Jézus Krisztus az elsőszülött sok testvér között (Róm 8:29).
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?